Több jel mutat arra, hogy a kormány nem tett le teljesen a Fudan Egyetem budapesti kampuszának több százmilliárd forintos beruházásáról, csak jegelik egyelőre a projektet.

Pedig egy hónap sem telt el azóta, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hvg.hu kérdésére a február 25-i kormányinfón azt mondta a hosszú évek óta egyengetett beruházás jövőjéről, hogy

a Fudan Egyetem egyelőre a beruházási stop áldozata lett (…) ott nem zajlik tervezés, és nincsen semmilyen előrelépés.”

A projekt lefújására utalt az is, hogy a kormány 2021-ben azt ígérte, „2022 végéig beszámol az Országgyűlésnek a Fudan Hungary Egyetem előkészítéséről és a várható költségekről”, és majd ez alapján lehet 2023-ban népszavazást tartani, de a vállalt határidőig nem tettek semmit.

A miniszternél ezért kérdeztünk rá a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványra is – amely eddig is egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt –, és Gulyás ennek jövőjét is bizonytalannak látta. Arról, hogy az alapítvány megszüntetése nem is olyan egyszerű, itt írtunk:

Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól

A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.

Ehhez képest a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán egy jóval kevésbé végleges és elhatározott álláspontra helyezkedett a Fudan-beruházás jövőjét illetően egy ellenzéki kérdésre válaszolva.

A Momentum politikusa, Tompos Márton írásbeli kérdésében arra várt választ, hogy mi a kormány további terve a beruházással, illetve „az ilyen jellegű elképzeléséről a kormány végleg lemondott?” Lázár helyett a Csák-tárca államtitkára, Vitályos Eszter egy mondattal válaszolt:

Tájékoztatom, hogy a kormány eleget fog tenni a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. Törvény 7. §-a alapján előírt kötelezettségének, miszerint legkésőbb 2024. június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”

Az államtitkár válasza nemcsak amiatt jelenthet fordulatot, hogy Gulyással ellentétben ő nem említi a beruházási stopot, sem más gátló tényezőt, hanem a lehető legnagyobb természetességgel jelzi, hogy 2024 nyaráig majd a nyilvánosság elé tárják a terveiket, számításaikat.

Eddig azonban a 2024 június végi dátumról szó sem volt, hanem mindvégig a még 2021-ben a kormányzat által megígért, de végül be nem tartott 2022. december 31-i dátum volt közismert – egy hónapja Gulyás sem beszélt 2024-es dátumváltozásról.

Lefejezték a Fudan Egyetemet fenntartó alapítványt, a volt Mediaworks-vezér lett a főigazgató

Ugyan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza még a tervasztalon sem létezik, az azt fenntartó, közpénznyelő alapítvány igen, oda pedig az új Orbán-kormánnyal megérkeztek az új káderek is. Az elnök Palkovics Lászlót leváltották, a régi főigazgatót lefokozták. Az új operatív vezető az egykori Mediaworks-vezér.

Annyira, hogy a Vitályos államtitkár által hivatkozott törvény 7.§-a is eredetileg így szólt: „a Kormány legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.”

Ám a törvény jelenlegi, hatályos verziójában már valóban a 2024-es dátum van. Azóta, hogy a tavaly decemberben, az év végi hajrában elfogadott felsőoktatási törvénymódosítóval, amit december 19-én hirdettek ki, ezt különösebb hivatalos bejelentés nélkül egyszerűen átírták.

Azt, hogy a Fudan-beruházást a kormány nem fújta le, inkább csak kivár vele, például amíg az eredeti tervnek megfelelően az államháztartás elbírná a megvalósításhoz felvenni kívánt 450 milliárd forintnyi kínai hitel törlesztési terheit, a beszámolási határidő átírásán kívül más is jelzi.

Orbán Viktor tárgyalása korábban a Fudan Egyetem vezetőivel

MTI / Miniszterelnöki sajtóiroda / Benko Vivien Scher

Még nem hirdették ki, de éppen a minap került fel a kormány honlapjára annak a kormányrendeletnek a tervezete, amely egy magyar-kínai kormányközi megállapodás szövege, és érdekessége, hogy bár azért került tették közzé, hogy társadalmi vitára bocsássák,

a szöveg elején rögzítik, hogy amúgy a megállapodás már hónapokkal ezelőtt, „2022. december 13-án nemzetközi jogilag hatályba lépett”.

A Kormányközi Együttműködési Bizottság létrehozásáról szóló megállapodásban pedig ugyan az egyetemet nem nevesítik, de utalnak a két ország közötti stratégiai együttműködésnek az oktatás terén történő elmélyítésére, és van a megállapodás szövegében egy ilyen mondat is:

A kétoldalú együttműködés jelenlegi prioritásai között olyan területek szerepelnek, mint a magyar termékek Kínába irányuló exportja, a magyarországi kínai nagyberuházások, Budapest-Belgrád vasútvonal és a felsőoktatás.”

De van egy másik, régebbi megállapodás is, abban is találunk utalást arra, hogy a Fudan-beruházás örök, csak a megvalósítás időpontja változhat. A még 2021. április 27-én a kormány és a Fudan Egyetem által aláírt stratégiai együttműködési megállapodás ugyanis rögzíti:

A Felek teljes mértékig tisztában vannak azzal, hogy vis maior esetek megszakíthatják és késleltethetik a folyamatot, és bármilyen megszakítás után a lehető leghamarabb folytatni kívánják azt.”