Ha Hszi Csin-ping azt hitte, hogy az orosz elnök megfelelő ellensúly lesz a Kína által túlterpeszkedőnek tekintett amerikai hatalommal szemben, akkor csalódnia kell, írja az amerikai lap.
Kína nemrég jelentősen korlátozta az országon belüli hozzáférést a ChatGPT-hez, mert az szerinte nyugati propagandát terjeszt. A kínai diákok azonban megpróbálják megkerülni a tiltást.
Azokkal a kínai egyetemistákkal, akik Európában tanulnak, szigorú ösztöndíjszerződést, egyfajta viselkedési kódexet írattat alá a kínai állam. Folyamatos jelentési kötelezettség, Kína kötelező ideológiai védelme, a külképviseletek utasításainak feltétlen követése – a család vagyoni kezességvállalása mellett. A kínai ösztöndíjasokat százával fogadják a német egyetemek Berlintől Münchenig, a tanulmányi szerződések megléte pedig komoly alkotmányos aggályokat vet fel Németországban. A Deutsche Welle és a németországi oknyomozó portál, a CORRECTIV közös riportja.
Beleillik az egyre romló amerikai–kínai kapcsolatokba a koronavírus laborszökevénynek minősítése Washingtonban, ami ellen Peking tiltakozik, és politikai motivációt emleget, de nem segít magán azzal, hogy titkolózik.
Kínában az államfői poszt csupán egy reprezentatív beosztás, a valódi hatalmat a kommunista párt főtitkára, valamint a Központi Katonai Bizottság elnöke gyakorolja, de mindkét funkciót ugyanúgy Hszi tölti be.
A Financial Times motorizációs szakértője intő jelnek tartja, hogy a Ford pár napja bejelentette: 40%-kal csökkenti tervezőinek létszámát egész Európában.
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.
Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a két ellenség, Oroszország és Kína diktáljon a nemzetközi hadászati színtéren, írja a Washington Postban megjelent elemzésében Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az utolsó érvényben lévő leszerelési megállapodás felfüggesztésével Moszkva oda akar csapni Washingtonnak, ám a két atomnagyhatalom a hidegháború vége óta megőrizte a józanságát a nukleáris fegyverkezésben. Reagálniuk kell viszont arra, hogy Kína szeretne hozzájuk felzárkózni.
A világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait - mondta Li Ko-csiang miniszterelnök a Népi Kongresszus éves ülésszakának megnyitóján vasárnap Pekingben.
Az Európai Parlament védelmi és biztonságpolitikai albizottsága szakértőket hallgatott meg, hogy értékeljék mekkora fenyegetést jelenthet Oroszország és Kína katonai és haditechnikai együttműködése az orosz–ukrán háború tükrében. Oroszország és Kína több szempontból is furcsa párost alkot a katonai együttműködés terén, de ez nem azt jelenti, hogy a kapcsolat erősödése nem jelenthet problémát a jövőben.
Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Vlagyimir Putyin. Az amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.
Nem arról van szó, hogy le kell válni a kínai gazdaságról, a szoros kapcsolatokból fakadó kockázatot kell csökkenteni, mert egy diktatórikus rezsimről van szó, mondja Reinhard Bütikofer a Die Weltnek adott interjúban.