#kkv

Versenyhátrányt hoz az európai szabadalom a magyar cégeknek?

A közelmúltban megszületett az uniós megállapodás az egységes hatályú európai szabadalomról: alacsonyabb költséggel szerezhetnek majd a bejelentők teljes Európára kiterjedő oltalmat. A hazai kkv-k számára az új rendszer sok esetben jelentős versenyhátrányt eredményezhet: egyrészről, több olyan külföldi szabadalommal találják majd magukat szemben Magyarországon, amelyek korlátozni fogják a gazdasági lehetőségeiket, másrészről szabadalombitorlási per esetén jelentősen megdrágulnak a költségek, ami legérzékenyebben ezt a vállalkozói szegmenset érintheti.



Dől a pénz a vállalkozásokhoz

Egyre inkább élnek a hazai vállalkozások az Európai Uniós pályázati lehetőségekkel, mert mind több vállalkozás talál olyan pályázati kiírást, amely érdekelheti a céget. Továbbra is a középvállalkozások látnak nagyobb esélyt a pályázati források elnyerésére, az ágazatok közül pedig egyértelműen a mezőgazdasági cégek a legoptimistábbak a pályázati források elnyerését illetően – derül ki a kkv vezetők körében végzett K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.


A lakossági rezsicsökkentés agyonvágja a vállalkozásokat

Megjöttek az első céges energiaszámlák, és – bár a kormány azt hangoztatta, hogy a rezsicsökkentésnek csak nyertesei lesznek –, a kis- és közepes vállalkozások jócskán többet fizetnek az áramért idén, mint tavaly. A lakossági rezsicsökkentést ők fizetik meg, a költséget pedig áthárítják.


Kisvállalkozások: se pénz, se hitel, se beruházás

A mikro- és kisvállalkozások többsége stagnál vagy hanyatlik a saját meglátása szerint. Vannak terveik a kitörésre, tartanak azonban attól, hogy fejlesztésekbe invesztáljanak, és ehhez külső forrást vonjanak be, holott egy jó ötlet megvalósításához, a továbblépéshez ez sokszor elengedhetetlen.


Logikus lehet a kkv-s devizahitelek forintosítása

A Magyar Bankszövetség egyelőre nem kommentálja Orbán Viktor bejelentését a kis- és középvállalkozások (kkv) devizahiteleinek átváltásáról. A Buda-Cash elemzője szerint a szándék logikus, de a megvalósítás kapcsán több dolog is kérdéses.


InnoMax: nem csak a marketing értéke jelentős

Tovább keresi az Invitel a kis- és középméretű vállalkozások közt azokat, melyek az innováció, a hatékonyság, a kreativitás és a maximalizmus bűvkörében a legjobb eredményre voltak képesek. Gerlei Gyöngyvér, az Invitel vállalati üzletágának megbízott értékesítési vezérigazgató-helyettese, a zsűri elnöke elárulta: a nevezési határidő is a legifjabbak kérésére módosult március 10-re.



Miért nem sikerül tőkét szerezni a cégeknek?

A kkv-k, de még inkább a kezdő vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívás és egyben szükséglet is a tőkebevonás. Közhely, hogy ez nem könnyű folyamat, ennek okairól azonban kevesebbet lehet tudni. A Napi Gazdaság Online összeszedte azokat a leggyakoribb tényezőket, amelyek miatt sikertelen lehet a tőkebevonás kísérlete.


Szórják a pénzt a kkv-k, pedig sokat spórolhatnának

Annak ellenére, hogy 2004 nyarától a kis- és közepes vállalkozások szabadon választhatnak áramszolgáltatót, eddig csupán alig negyedük élt a szabad piac adta lehetőségekkel. Igaz, 2012-ben volt némi mozgolódás, de a többség a tájékozatlanság, az időhiány, a hitetlenség, vagy éppen a szakértelem hiánya miatt még mindig nem tájékozódott a lehetőségek felől. Pedig az a vállalkozás, amely körültekintően vált szolgáltatót, villamosenergia számlájának minimum 10, de akár 30 százalékát is megspórolhatja.



A cégek fele már nem "tiszta"

Közel 390 ezer olyan cég van Magyarországon, amely legalább 3 éve működik és ezeknek csupán 48 százalékát nem érintette soha semmilyen negatív esemény (például NAV eljárás, bírság, bírósági határozat). Amennyiben a fiatalabb cégeket is belevesszük az elemzésbe, akkor azt látjuk, hogy csupán 53 százalékuk negatív esemény „szűz”, azaz gyakorlatilag minden második cégnek volt már valamilyen bírsága, végrehajtása. Az adóhatósági végrehajtás a leggyakoribb negatív eljárás.


Senkit sem érdekel a beruházási hitel – beruházások sem lesznek

Beruházási hitelre anak ellenére sincs gyakorlatilag semmiféle igény a vállalkozások részéről, hogy számos lehetőség közül választhat(ná)nak a cégek. Ezen pedig még a kedvező hitelfeltételeksem javítanak számottevően – derül ki a K&H kkv kutatásból. Mindezek alapján tehát nem várható, hogy egyhamar megugrik a hazai vállalkozások által megvalósított beruházások mértéke.


Itt egy újabb bukott adófajta

Úgy fest, nem csak a kisadókkal kapcsolatban számította el magát kormányzat, a két kisadó után a pénzforgalmi áfa sem tűnik sikertörténetnek. Az újfajta adózást ugyanis összesen 9461 vállakozás választotta.


Itt a brutális szívatás: bírságözönt hozhat a tételes belföldi áfabevallás

Vállalkozások százezrei szembesülnek az idén először az adózási rendszer egyik legnagyobb kihívásának számító tételes belföldi összesítő nyilatkozattal, amelyet február 20-ig kell teljesíteniük, elsőként a havi bevallóknak. Az érintett vállalkozások azonban valószínűleg még nem is sejtik, hogy az eddiginél jóval részletesebb és bonyolultabb adatszolgáltatási kötelezettség számos buktatót rejt magában. Márpedig a tét óriási: az adóhatóság akár félmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a bevallás hibás kitöltése miatt.




Bezárták a legsikeresebb kkv-pályázatot

Felfüggesztették a vidéket érintő GOP régióban is a mikrovállalkozásoknak kitalált kombinált mikrohitelt (és evvel együtt másik kettőt is). Tavaly meghosszabbították február 28-ig, azonban most forráshiányra hivatkozva felfüggesztették.


Kevesebb lesz az ingyenpénz a vállalkozásoknak

A hazai kis- és középvállalkozások mindeddig közel 1 milliárd forint értékben kaptak tőkét a Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól. Az eddig megvalósult 14 befektetésen keresztül az ország minden régiójába áramolhatott tőke a befektetési alap forrásaiból. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével 3 új konstrukció bevezetésével és további 3,5 milliárd forint kihelyezésével számol 2013-ban.