A Magyar Bankszövetség egyelőre nem kommentálja Orbán Viktor bejelentését a kis- és középvállalkozások (kkv) devizahiteleinek átváltásáról. A Buda-Cash elemzője szerint a szándék logikus, de a megvalósítás kapcsán több dolog is kérdéses.
Tovább keresi az Invitel a kis- és középméretű vállalkozások közt azokat, melyek az innováció, a hatékonyság, a kreativitás és a maximalizmus bűvkörében a legjobb eredményre voltak képesek. Gerlei Gyöngyvér, az Invitel vállalati üzletágának megbízott értékesítési vezérigazgató-helyettese, a zsűri elnöke elárulta: a nevezési határidő is a legifjabbak kérésére módosult március 10-re.
Még több mint 2,7 milliárd forintra pályázhatnak azok a kis- és középvállalkozások, akik tanácsadási tevékenységet vennének igénybe.
A kkv-k, de még inkább a kezdő vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívás és egyben szükséglet is a tőkebevonás. Közhely, hogy ez nem könnyű folyamat, ennek okairól azonban kevesebbet lehet tudni. A Napi Gazdaság Online összeszedte azokat a leggyakoribb tényezőket, amelyek miatt sikertelen lehet a tőkebevonás kísérlete.
Annak ellenére, hogy 2004 nyarától a kis- és közepes vállalkozások szabadon választhatnak áramszolgáltatót, eddig csupán alig negyedük élt a szabad piac adta lehetőségekkel. Igaz, 2012-ben volt némi mozgolódás, de a többség a tájékozatlanság, az időhiány, a hitetlenség, vagy éppen a szakértelem hiánya miatt még mindig nem tájékozódott a lehetőségek felől. Pedig az a vállalkozás, amely körültekintően vált szolgáltatót, villamosenergia számlájának minimum 10, de akár 30 százalékát is megspórolhatja.
Egyre inkább megéri a vállalkozásoknak szabad vállalkozási zónákban működni, idén január elsejétől bővült az érintett vállalkozások által igénybe vehető adókedvezmények köre.
Közel 390 ezer olyan cég van Magyarországon, amely legalább 3 éve működik és ezeknek csupán 48 százalékát nem érintette soha semmilyen negatív esemény (például NAV eljárás, bírság, bírósági határozat). Amennyiben a fiatalabb cégeket is belevesszük az elemzésbe, akkor azt látjuk, hogy csupán 53 százalékuk negatív esemény „szűz”, azaz gyakorlatilag minden második cégnek volt már valamilyen bírsága, végrehajtása. Az adóhatósági végrehajtás a leggyakoribb negatív eljárás.
Beruházási hitelre anak ellenére sincs gyakorlatilag semmiféle igény a vállalkozások részéről, hogy számos lehetőség közül választhat(ná)nak a cégek. Ezen pedig még a kedvező hitelfeltételeksem javítanak számottevően – derül ki a K&H kkv kutatásból. Mindezek alapján tehát nem várható, hogy egyhamar megugrik a hazai vállalkozások által megvalósított beruházások mértéke.
Úgy fest, nem csak a kisadókkal kapcsolatban számította el magát kormányzat, a két kisadó után a pénzforgalmi áfa sem tűnik sikertörténetnek. Az újfajta adózást ugyanis összesen 9461 vállakozás választotta.
Vállalkozások százezrei szembesülnek az idén először az adózási rendszer egyik legnagyobb kihívásának számító tételes belföldi összesítő nyilatkozattal, amelyet február 20-ig kell teljesíteniük, elsőként a havi bevallóknak. Az érintett vállalkozások azonban valószínűleg még nem is sejtik, hogy az eddiginél jóval részletesebb és bonyolultabb adatszolgáltatási kötelezettség számos buktatót rejt magában. Márpedig a tét óriási: az adóhatóság akár félmillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat a bevallás hibás kitöltése miatt.
Közeledik a bevallási időszak és sok érintett számára nem teljesen egyértelmű, hogy kinek milyen bevallást kell beadnia kata, illetve kiva adóalanyként.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a TakarékPont üzleti hálózatba tömörült takarékszövetkezetek csütörtökön megállapodást kötöttek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelezésének bővítésére.
Felfüggesztették a vidéket érintő GOP régióban is a mikrovállalkozásoknak kitalált kombinált mikrohitelt (és evvel együtt másik kettőt is). Tavaly meghosszabbították február 28-ig, azonban most forráshiányra hivatkozva felfüggesztették.
A hazai kis- és középvállalkozások mindeddig közel 1 milliárd forint értékben kaptak tőkét a Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól. Az eddig megvalósult 14 befektetésen keresztül az ország minden régiójába áramolhatott tőke a befektetési alap forrásaiból. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével 3 új konstrukció bevezetésével és további 3,5 milliárd forint kihelyezésével számol 2013-ban.
A Dél-alföldi régióban annak ellenére raklapnyi uniós forrás hever, hogy az uniós költségvetési ciklus utolsó éve fut, s így elvileg már fogyóban vannak a források.
A lobbizó azért dolgozik és közvetít, hogy az ügyfele és az önkormányzat is jól járjon egy jogszabály-módosítással. Vagyis ami jó lesz a cégnek, az jó a közösségnek is. Miért van az, hogy ez gyakran félrecsúszik? Manhalter Dániel újságíró, a magyar Transparency International kommunikációs tanácsadója az önkormányzati szférában nézte meg, miért "kell" egy vállalkozónak a jogszabályok számára kedvező változásához törvénytelen eszközökhöz nyúlnia. Keni / nem keni: a hvg.hu antikorrupciós sorozata.
A vállalkozások 62 százaléka adta be időben a cégadat-módosítási kérelmet.
A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek és jobban teljesítenek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik – derül ki a DHL Express felméréséből.
A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét.
A cégvezetők úgy ítélik meg, hogy az adócsomagban idén bekövetkezett változások többsége nem lesz jelentős befolyással cégük helyzetére. Legpozitívabban a két új adónemmel, a kisvállalati adóval, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adózásával kapcsolatban nyilatkoztak. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, a kata beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kiva esetében azonban a tényleges regisztráltak aránya nem tükrözi az optimista várakozásokat. Legnegatívabban a helyi iparűzési adó módosítását ítélték meg a vállalkozások.
