Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A február végén aláírt Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) bevezetése elsősorban azoknak a jelentős k+f tevékenységet folytató magyar vállalkozásoknak kedvező, amelyek nemcsak Magyarországon kívánnak szabadalmi oltalmat szerezni, hanem külföldön is piaccal rendelkeznek, és ezért más európai országban is oltalmat igényelnek – mondta Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Az egységes hatályú európai szabadalom létrehozásának (ez a rendszer első lépcsője) célja a költségcsökkentés. Az egységes hatályú európai szabadalom alapján egyetlen bejelentés útján 25 EU-tagállam területén egyidejűleg hatályos oltalmat lehet szerezni. Spanyolország és Olaszország azonban - különböző gazdasági, nyelvi és ebből eredő alkotmányos okokra tekintettel - jelenleg nem vesz részt ebben a megerősített együttműködésben. Az ESZB-megállapodás az egységes hatályú európai szabadalom létrehozatalának második eleme: célja a közös bíráskodás létrehozása. Az új bírósági rendszer Anglia, Franciaország és Németország, valamint további 10 ország ratifikációját követően lép életbe; erre várhatóan 2014-ben kerülhet sor.
Az oltalomszerzés költségei csökkenni fognak azáltal, hogy nem kell minden országban eljárást kezdeményezni, valamint fordítást benyújtani, továbbá a szabadalom érvényességének fenntartása céljából az oltalmi idő végéig évente fizetendő fenntartási díj is alacsonyabb lesz. Az Egyesült Államokban ma például mintegy kétezer eurónak megfelelő összegbe kerül egy szabadalom lajstromozása, Európában viszont 36 ezer euróba. Az új rendszerben az európai költség várhatóan ötezer euró körülire csökken.
Az egységes hatályú európai szabadalomtól várt költségcsökkentés „nyertesei” döntően a külföldi – jórészt nem is európai – vállalkozások lehetnek, a megtakarítás meghatározó része ugyanis a külföldi szabadalmasok oldalán jelentkezik majd. 2011-ben 46 szabadalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét), ezzel szemben 2750 új külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarország területén. A Magyarországon 2011-ben hatályos szabadalmak csupán 7 százaléka volt magyar kézben. Az egységes szabadalom bevezetésétől az is várható, hogy a hazánkban hatályos szabadalmak – azaz hasznosítási monopoljogok – száma megemelkedik, sőt, megugrik. A Bizottság évi 10-30 ezer egységes szabadalom megadásával számol, szakértői szerint pusztán az egységes szabadalom bevezetésének hatására az EU-t megcélzó szabadalmi bejelentések száma 24 százalékkal meg fog ugrani.
Így előállhat az a helyzet, a Magyarországon hatályos, külföldieknek megadott szabadalmak mennyisége számottevően megemelkedik: míg 2011-ben még a háromezret sem elérő nagyságrendben szereztek a Magyarországra is kiterjedő szabadalmat külföldiek, ez a szám az egységes szabadalom bevezetése esetén akár öt-tízszeresére is megnőhet. „A hazai vállalkozások számára az is fontos szempont, hogy az egységes európai rendszerben több lesz a Magyarországon is érvényes szabadalom, azaz több monopóliumba ütközhet egy magyar cég, mint eddig, így előreláthatóan több esetben áll fenn annak veszélye, hogy szabadalombitorlást követ el” – hangsúlyozta Bacher Gusztáv.
