A kisvállalkozói adó kudarca után ugyanis most a pénzforgalmi áfáról is kiderült, nem lett kedvenc. Pénzforgalmi áfafizetésre mindössze 9461 adóalany tért át. Ez nagyon kis szám ahhoz képest, hogy 1,72 millió áfaalany van az országban – amelyek döntő többsége megfelelt volna az árbevételi feltételeknek –, vagyis az áfaalanyok nagyjából fél százaléka kért a pénzforgalmi áfából – írja a Napi Gazdaság Online. Ezt alapul véve a kkv-k helyzetének könnyítésére kidolgozott adószabályokhoz fűzött tervek egyelőre nem a kormány elképzelései szerint alakulnak.

Annak ellenére tért át ilyen kevés vállalkozás, hohgy a pénzforgalmi áfafizetés nagyon komoly kockázattól szabadítja meg a vállalkozást − a ki nem fizetett számla áfaértéke ezzel a módszerrel nincs veszélyben − és jelentős likviditási könnyítést is jelent.

Az érdektelenség a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint több tényezővel magyarázható. Egyrészt egy új adózási intézkedés esetében természetes a kisebb érdeklődés. Másrészt a választást egyéb szempontok is befolyásolják: az adóalanyoknak saját és partnereik fizetési szokásait is figyelembe véve fel kell mérni, hogyan hatna az új áfaelszámolás a likviditási helyzetükre.

Ebben az esetben azonban úgy látszik, hogy a magyarországi vállalkozások és vállalkozók túlnyomó többségének nem okoz likviditási problémát az áfa − pedig más fórumokon a versenyképesség egyik nagy gátjának épp az áfa okozta pénzügyi kiesést jelölik meg a szakértők évek óta. Kérdés azonban, kinek is fontos a likviditás. A gyér érdeklődés alapján épp azoknak, akik nem választhatják a pénzforgalmi áfafizetést. Vagyis nagyobb árbevételnél, ahol nagyobbak az egyes számlaértékek, több a partner, több a bizonytalanság, sokkal fontosabb lenne ez a lehetőség.