Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A mikro- és kisvállalkozások többsége stagnál vagy hanyatlik a saját meglátása szerint. Vannak terveik a kitörésre, tartanak azonban attól, hogy fejlesztésekbe invesztáljanak, és ehhez külső forrást vonjanak be, holott egy jó ötlet megvalósításához, a továbblépéshez ez sokszor elengedhetetlen.
A lakossághoz hasonlóan a vállalkozások körében is visszaesett az utóbb években a hitelek iránti kereslet. A kihívásokkal teli környezetben a cégek elhalasztják beruházásaikat, sok esetben még az amortizálódott eszközöket sem pótolják. A kisebbekre különösen jellemző ez a tendencia, a kkv-knál jobban megviselte őket a válság, főleg azokat – és ezek vannak többségben –, amelyek egy-két megrendelőre támaszkodnak csupán.
A 300 millió forint alatti éves nettó árbevételű mikro- és kisvállalkozások több mint fele stagnál, ötöde pedig hanyatlik saját megítélése szerint – derül ki a BellResearch Budapest Bank számára készített kutatásából. A főként a hosszabb fizetési határidők, mi több, az egyáltalán nem fizető vevők, illetve az árbevétel szezonális ingadozása miatt kialakult helyzetben szükségessé válik a pótlólagos pénzügyi forrás bevonása. A válaszadó vállalatvezetők több mint fele látja úgy, hogy erre az elkövetkezendő 12 hónap során szüksége lehet. Ennek megfelelően a likviditás helyreállítását szolgáló hitelek kerültek előtérbe. Az elemzés adatai szerint jelenleg a mikro- és kisvállalkozások csupán 14 százalékának van valamilyen hitele, ezen belül legnagyobb arányban folyószámlahitellel (46 százalék), Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel (19 százalék) illetve vállalati hitelkártyával (10 százalék) rendelkeznek.
Mindemellett a kisvállalkozók keresik a kiutat, vannak kitörési, növekedési terveik: legnagyobb részük (43 százalék) új ügyfelekre szeretne szert tenni, ötödük új piaci szegmenseket hódítana meg, 18 százalékuk pedig a termék/szolgáltatás innovációban látja a továbblépés kulcsát.
Ugyanakkor visszafogottak a beruházások terén, a cégek alig több mint harmada tervezi ezt a következő 12 hónapban – holott sok esetben ez a záloga a versenyképesség megőrzésének. A vállalkozások túlnyomó többsége a beruházást önerőből oldaná meg, negyedük venne igénybe uniós vagy állami támogatást, és csak minden hetedik vállalkozás fordulna pénzintézethez forrásért. A tartózkodás egyik fő oka – ami leginkább az 50 millió forint nettó éves árbevétel alatti legkisebbeket jellemzi – az, hogy több mint harmaduk semmilyen fedezet nem tud biztosítani egy esetleges hitelfelvételhez. A fennmaradó kétharmad közül pedig sokan a magántulajdonban levő ingatlant kényszerülnének felajánlani.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.