„Kit érdekel, ha száz év múlva Miami hat méterrel lesz a tengerszint alatt?” – tette fel a kérdést a HSBC egy vezető elemzője egy konferencián, a munkahelye elhatárolódott tőle.
Hiány keletkezhet az országban kedvenc fűszerükből.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint növekedése, az óceánok melegedése és savasodása is sosem látott mértékű lett 2021-ben. A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése sötét képet fest nemcsak a jövőről, hanem már a jelenről is.
A CRISPR technológia a hozzáértők szerint napjaink egyik legnagyobb problémájára, a klímaváltozásra is megoldást nyújthat.
A globális éghajlatváltozás természetesen az óceánokat sem kíméli. Változik a hőmérsékletük, és mintha felejteni kezdenék a múltjukat, az eddigi stabil környezetük is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, megnehezítve a szélsőséges éghajlati jelenségek előrejelzését.
A klímaváltozás és a népességszaporulat következtében ugrásszerűen megnőtt az ivó- és öntözővíz miatt kirobbant konfliktusok száma. De egyre több a példa arra is, hogy a feszültségeket nem csak fegyverrel lehet megoldani.
Kiugróan sok, több mint 1000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki áprilisban a brazíliai Amazonas-medencében – közölte a brazil űrkutatási intézet, az INPE.
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés – közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Minden korábbinál nagyobb az esély, hogy 2026-ra 1,5 fokosnál nagyobb lesz a felmelegedés.
Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.
A Queenslandi Egyetem tudósai olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely a felhasználók számára információkat nyújt a helyi veszélyeztetett fajokról, és lehetőséget ad védelmük érdekében a beavatkozásra.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Az eddigi prognózisnál kétszer gyorsabban emelkedik a tengerszint Új-Zéland egyes vidékein egy hétfőn publikált kutatás szerint, a vízszintemelkedés egyebek közt a szigetország két legnagyobb városát, Wellingtont és Aucklandet veszélyezteti.
Németországban figyelték meg, de a klímaváltozás miatt máshol is hasonlóra lehet számítani: egyre több régióban bukkannak fel és hozzák magukkal a vírusos agyvelőgyulladás, az encephalitis súlyos veszélyét a kullancsok.
A Georgetown Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport szerint komoly kockázatot rejt a klímaváltozás, illetve az amiatt új élőhelyet kereső állatok vándorlása.
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
Kisiklik a vonat, megsüllyed a töltés, és hasonló bajok adódhatnak abból, hogy a klímaváltozás a közlekedést sem hagyja érintetlenül. Megoldásként faültetést és más zöldmódszereket javasolnak a Glasgow-i Egyetem munkatársai, elvetve a „szürke”, azaz jórészt betonozásra épülő védekezést.
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
