Ajándéklink létrehozása

Olyan súlyos az aszály az Alföldön, hogy több növényen már az sem segítene, ha esne

Csontszáraz a talaj az ország keleti felében. A kalászosoknak, repcének már az sem segítene, ha lenne eső, de egyhamar nem lesz.

  • hvg.hu

Körülbelül 130 milliméternyi víz hiányzik a talaj felső, egyméteres rétegéből Magyarország szinte teljes keleti felében – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett aszály-térképről. A térkép alapján a Körösök összefolyása közelében már “súlyos”, a teljes Alföldön pedig “nagyfokú” az aszály mértéke.

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött

– írták hétfői agrometeorológiai előrejelzésükben, és azt is jelezték, hogy nem biztatók a kilátások: továbbra sem látszik számottevő csapadék érkezése az aszállyal érintett területekre. A klímaváltozás egyik hatása, hogy az Alföld megindult az elsivatagosodás felé, ezt ebben a videóban jártuk körül:

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.

Hozzászólások