Az utóbbi években jóval gyakoribbá váltak a hőhullámok, a jövőben pedig még több hasonlóra számíthatunk, mint amit ezekben a napokban élünk át. Az országos tiszti főorvos még szombaton rendelt el harmadfokú hőségriasztást hétfőtől csütörtökig, miután várhatóan 27 Celsius-fok felett alakul a napi átlaghőmérséklet.

A riasztás nem véletlen: a tartósan magas meleghatás önmagában is komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A hőhullámok idején 11–35 százalékkal több haláleset történik, mint a hűvösebb időszakokban, főként az idősek, betegek és a nagyvárosok lakói esetében nagy a kockázat.

A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája

A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek.

Ha úgy érzi, hogy régen kevesebb ilyen volt, akkor nem téved, és nem csak “a régen minden jobb volt” téves nosztalgiája vezeti, és ezt az ELTE TTK kutatói egy még publikálás előtt álló tanulmányának eredményei is megerősítik. Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, a Meteorológiai Tanszék adjunktusa, illetve Szabó Péter éghajlatkutató, doktorandusz, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője egy a Másfélfok klímaügyi szakportál által szervezett háttérbeszélgetésen ismertette a kutatás egyes eredményeit, amikből kiderül, hogy

míg 1971 és 1990 között országos átlagot nézve egyetlen hőhullámos napot sem regisztráltak Magyarországon, 2001 és 2020 között már átlagosan évi két napra emelkedett az ilyen forró napok száma.

A hőhullámos napok előfordulása a múltban

Forrás: Szabó Péter - ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

A kutatók az IPCC hatodik jelentéséből kiindulva – amely többek között arra figyelmeztetett, hogy 30-40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma –  azt vizsgálták meg, hogy mi a helyzet ilyen szempontból Magyarországon: milyen gyakran éltünk át hőhullámos napokat az elmúlt évtizedekben, ezek milyen mértékben köthetők az emberi tevékenységhez, és mire számíthatunk a jövőben. A rövid válaszok: egyre többször, nagy mértékben és még többre.

Az éghajlatkutató által idézett adatok alapján a mostani négynapos hőségriasztás időszaka – amennyiben beigazolódnak az előrejelzések – jó eséllyel kétszeresen meghaladhatja a hőhullámos napok előző két évtizedben regisztrált éves országos átlagát. Az ország más-más részein ugyanakkor különböző mértékben alakult a forró napok száma, bár a növekvő trend itt is megfigyelhető: míg az 1971–1990 közötti időszakban még csak az ország délkeleti sarkában fordult elő néha hőhullámos nap (az átlagot nézve azonban itt sem érte el az évi egy napot), 2001 és 2020 között viszont már átlagosan 3-4 hőhullámos nap volt évente az Alföldön, valamint Budapesten.

A hőhullámos napok száma ugyanakkor nem mutat egyenletes növekedést: 2018-19-20-ban csak kevés ilyet figyeltek meg, tavaly azonban már országosan négy nap volt ide sorolható. “Ez nem tűnik fenyegetőnek, de az Alföld közepén 13 nap is volt 2021-ben” – mondta Szabó Péter. Az elmúlt húsz év legextrémebben meleg évében – 2012-ben – országosan 8 hőhullámos napot rögzítettek, az Alföldön 18-at. Vagyis a délkeleti országrészben a három nyári hónap majd’ minden ötödik napján volt túlságosan meleg. Pongrácz Rita szerint nem lesz minden egyes év egyformán meleg, ezért nem is érdemes egy-egy évet kiragadva vizsgálni, 10-20 éves intervallumban viszont jól látható a trend.

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.

Hogy rövidebb távon, például idén nyáron mire számíthatunk, azt nem lehet pontosan megmondani, hiszen a meteorológiai előrejelzések legfeljebb két hétre előre szólnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a jelenlegi kánikula csütörtök éjfélig kitart, péntekre még 16-24 Celsius-fok közötti minimumokat és 34-39 fokos maximumokat jósolnak vagyis az átlaghőmérséklet legalább 25 Celsius-fokos lesz. A felmelegedés hétvégére enyhülhet, de csak kis mértékben: szombaton hajnalban 16-24, napközben 30-35 (ekkorra tehát már akár 23 Celsius-fok körül is alakulhat a napi átlaghőmérséklet) vasárnap pedig hajnalban 13-20, nappal 28-34 fokra számíthatunk (vagyis az átlaghőmérséklet ideális esetben 20 fok körülire is lecsökkenhet).

Hosszabb távon a klímamodell-számítások révén biztosak lehetünk abban, hogy a következő években, évtizedekben

mind gyakrabban kell majd hőségriasztást kiadni a hatóságoknak.

A kutatók két klímaforgatókönyvet is lemodelleztek Magyarországra vonatkozóan. Az egyikben a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódásával számoltak – vagyis azt nézték meg, hogy mi történne, ha semmit nem tennénk a klímaváltozás mérséklése érdekében –, a másikban pedig egy ennél kevésbé pesszimista, középutas forgatókönyvvel, ami viszont még mindig messzebb van az igazán optimistától (vagyis attól, ami a Párizsi klímaegyezményben meghatározott célok teljesülésével számol).

Kiszámolták a tudósok, mi történik, ha betartjuk a párizsi klímaegyezményt - és jó eredményre jutottak

A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximálásával csupán feleannyit emelkedne a század végére a globális tengervízszint a jégtakarók olvadása miatt, mint azt a jelenlegi előrejelzések mutatják - derült ki egy nagyszabású tanulmányból.

A két forgatókönyv eredményei 2060 körül válnak el egymástól igazán: a pesszimista esetében a jelenlegi hőhullámos napok száma a 12-szeresére növekszik a század végére, a kevésbé pesszimista forgatókönyv esetén “csak” háromszoros növekedést prognosztizáltak a kutatók, akik ugyanakkor jelezték, nagy a bizonytalanság az eredményekben, de az említett középértékek jól kirajzolják a trendet. Ez alapján a század végére rosszabb esetben 21, optimistább esetben 6 hőhullámos nappal számolhatunk, vagyis a nyári három hónapban vagy minden 4. vagy minden 15. nyári nap lesz egészségtelenül forró – az országos átlagot nézve.

Országrészenként persze itt is nagy eltérések várhatók: az Alföld délkeleti részén például a rosszabb esetben már 32 napon át (vagyis a nyár harmadában) számíthatunk hőhullámra a század végére.

A hőhullámos napok várható száma az évszázad végéig, az optimistább (RCP4.5), és a pesszimista (RCP8.5) forgatókönyv szerint

Forrás: Szabó Péter - ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

Ez pedig súlyos következményekkel jár. A hőség okozta többlethalálozás ugyanis a hőhullámos napok számával együtt nem lineárisan, hanem jóval erőteljesebben növekszik, vagyis nem “csak” a jelenlegi 12-szeresére emelkedhet. Ráadásul a tartós meleghatás az emberi egészségen túl károkat okoz az emberi infrastruktúrában is.

A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy az alkalmazkodási módszereket is alaposan meg kell válogatni. Például az épületek mesterséges hűtése nem csak a káros gázok kibocsátását fokozhatja – amennyiben nem tiszta energiával működtetjük a klímaberendezéseket –, hanem a helyi hőséget is azzal, hogy a belsőből elvont hőt az utcán adják el, ami csak tovább fokozza az épített környezetre jellemző városi hőszigethatást. Ezért szerintük az elsődleges cél a felmelegedésért felelős gázok kibocsátásának csökkentése kell legyen.

Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? - videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd.