Egyszerre küzdene megkettőzött erővel a klímaváltozás ellen, és támogatná az ennek levét ivó autóipart az Európai Unió. A mérgező gázok hamarabb mennek, a munkahelyek viszont maradnak, ha sikeresen teljesülnek az új célok.
Sok egyéb káros következménye mellett még az alvásunk minőségét is befolyásolhatja a klímaváltozás. És a hatása ebben az esetben sem pozitív, derül ki dán szakemberek „bolygóléptékű” kutatásából.
A WWF Magyarország öt kistelepülésen, a lakosokkal közösen valósított meg a természetes vízmegtartásra irányuló projektet, melynek célja a klímaváltozás következtében fennálló vízhiány csökkentése. A programot monitoringrendszer kiépítésével támogatja a Magyar Telekom annak érdekében, hogy a kinyert adatok alapján minél több helyen sikerrel lehessen kivitelezni a környezetbarát megoldást.
Az emberi tevékenység növelheti a szélsőséges csapadékesemények számát – ezt állapították meg kínai tudósok a Climate and Atmospheric Science című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.
Nemzetközi adatújságíró projekt keretében készült cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy oda kerülnek-e az uniós támogatással megvalósuló zöld beruházások, ahol a legnagyobb szükség van azokra. Azt találtuk, hogy nem, és ezt négy megye szenvedheti meg a legjobban.
A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból.
„Kit érdekel, ha száz év múlva Miami hat méterrel lesz a tengerszint alatt?” – tette fel a kérdést a HSBC egy vezető elemzője egy konferencián, a munkahelye elhatárolódott tőle.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint növekedése, az óceánok melegedése és savasodása is sosem látott mértékű lett 2021-ben. A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése sötét képet fest nemcsak a jövőről, hanem már a jelenről is.
A globális éghajlatváltozás természetesen az óceánokat sem kíméli. Változik a hőmérsékletük, és mintha felejteni kezdenék a múltjukat, az eddigi stabil környezetük is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, megnehezítve a szélsőséges éghajlati jelenségek előrejelzését.
A klímaváltozás és a népességszaporulat következtében ugrásszerűen megnőtt az ivó- és öntözővíz miatt kirobbant konfliktusok száma. De egyre több a példa arra is, hogy a feszültségeket nem csak fegyverrel lehet megoldani.
Kiugróan sok, több mint 1000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki áprilisban a brazíliai Amazonas-medencében – közölte a brazil űrkutatási intézet, az INPE.
Már csaknem 50 százalék az esélye annak, hogy a 2026-ig tartó öt évben legalább átmenetileg meghaladja a 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés – közölte hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).