Ijesztően nagy számokat olvashatunk arról, mekkora lehet a klímaváltozás okozta kár, de hogy jönnek ki ezek a számok? Egyáltalán, miként lehet a gazdasági modellekbe belerakni a környezet változásának hatásait? Az ezzel kapcsolatos közgazdasági kutatások már akkor megindultak, amikor a legnagyobb szennyező cégek még tagadták, hogy bármi kárt okoznának.
Most az emberiség egy százaléka él alig elviselhető éghajlatú területen. Fél évszázad múlva ez az arány 19 százalékra ugrik, és egyre többeknek kell majd választaniuk a menekülés és a halál közül. Új, minden korábbinál nagyobb migrációs hullámok indulhatnak el, s sokaknak nem lesz hová menniük.
Egy ma születő gyerek sokkal több szélsőséges időjárási eseményt fog megtapasztalni a klímaváltozás következtében, mint az 1960-as évek szülötte. Egy kutatásból az is kiderült, hogy a ma 40 évesnél fiatalabbak korábban nem tapasztalt mértékben élhetnek meg aszályokat és áradásokat.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
Ugyanaz a Lucifer nevű anticiklon okozza, ami 48,8 fokosra fűtötte fel Szicíliát.
A klímaváltozással hatalmas ökológiai katasztrófa elébe néz az ország Kiriákosz Micotakisz szerint.
Az idei volt a legrosszabb július a globális erdőtüzek szempontjából 2003, a műholdas mérések kezdete óta – közölték a friss adatok alapján szakemberek.
Évtizedeken át csak hallgattuk a klímaváltozásról szóló beszámolókat, de nem voltak komoly lépések, így mostanra oda jutottunk el, hogy már senki nincs biztonságban – ez az egyik fő megállapítása az ENSZ most közölt, minden eddiginél nagyobb, klímaváltozásról szóló kutatásának. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete, az IPCC hatodik alkalommal készített jelentést erről a témáról, több mint 14 ezer tudományos cikk alapján foglalták össze, hol tartanak a tudományos kutatások most, ennek a megállapításait mutatták be most.
A kutatók szerint a globális klímavészhelyzet már nem fenyeget, hanem itt van: a tikkasztó hőhullámok, az áradások, ciklonok és tűzvészek mind ennek a jelenségnek a számlájára írhatók.
A Meteorológiai Világszervezet szerint hamarosan kellemetlen rekordot dönthetünk, ezért minden országnak a tervezettnél is jobban kellene törekednie a karbonsemlegességre.
2020 első tíz hónapja azóta volt a legmelegebb a kontinens történetében, mióta hőmérőjük van a meteorológusoknak. De a Meteorológiai Világszervezet friss klímajelentése más lesújtó tényekről is beszámol.
Csak 2016-ban és 2017-ben pusztult el a tavalyinál több érintetlen erdőség.
Az előrejelzések szerint a hőhullámot még napokig megszenvedi az ország, csak péntektől várhatóak viharok.
Miközben felforr a bolygó, Európa sem menekül meg a felmelegedéstől egy elemzés szerint. A fővárosok és repterek környékei érintettek a legsúlyosabban.
Míg Európában legalább foglalkoznak a kérdéssel az olaj- és földgázipari cégek, addig egy kutatócsoport szerint az Egyesült Államok tucatnyi iparági szereplője még csak vállalásokat sem tesz.
Egyre közelebb lehetünk egy újonnan publikált kutatás szerint a klímaváltozásnak ahhoz a pontjához, ahonnan nincs visszaút.
A rekordmeleg óceánvíz miatt óriási területen indult meg a korallfehéredés, ami a korallzátony betegségét mutatja.
Brit kutatók szerint a jövőben még gyakoribbá válhatnak az Ausztráliát sújtó bozóttüzek, ha tovább melegszik a bolygó. Ez már nem játék.
Egy új kutatásban nem azt számolták ki, hogy mennyibe kerülne a klímaváltozás ellen küzdeni, hanem azt, hogy mennyire drága volna a kárenyhítés. Olyan számok jöttek ki, amelyekkel inkább a csillagászok szoktak foglalkozni, de egy pozitívum azért van: legalább arra van esély, ha visszafogjuk a károsanyag-kibocsátást, hogy az évszázad közepe után ne romoljon rettenetesen a helyzet még tovább.
Szép új világ: a mai gyerekeknek az elkerülhetetlennek tűnő klímakatasztrófa miatt vannak rémálmaik – derítette ki egy kutatás.
