Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
2020 októberig tartó időszaka Európában melegebb volt, mint bármikor a rendszeres mérések kezdete óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint. Az év világszinten is a három legmelegebb egyike lehet a XIX. század közepe óta – közölte a szervezet a klíma állapotát taglaló jelentésében.
Az már most egyértelmű, hogy a 2015 óta eltelt évek a legmelegebbek a rendszeres mérések kezdete óta.
A hőmérsékleti rekord 2016-ban volt, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb.
A mostani értékelések a januártól októberig tartó időszakra vonatkoznak. Ezekben a hónapokban a globális átlaghőmérséklet 1,11-1,23 fokkal volt az 1850–1900 közötti időszak átlaga felett, holott szeptemberben még a néhány évente jelentkező La Nina időjárási jelenség is kifejtette hatását, amely alapvetően a hőmérséklet csökkenését eredményezi.
Különösen drasztikusak voltak a Szibéria sarkkörtől északra lévő területein mért eredmények:
a hőmérsékletek ott január és október között több mint 5 fokkal voltak az 1981–2010 közötti átlag felett.
Európán kívül a WMO szerint az Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén és Közép-Amerika egyes területein volt rendkívüli meleg. Az átlagnál hűvösebb volt ugyanakkor Kanadában, Brazília egyes részein, Észak-Indiában és Délkelet-Ausztráliában.
A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente. Az északi féltekén 1993 óta a legerőteljesebben Madagaszkártól, Új-Zélandtól és Dél-Amerikától északra emelkedett a tengerszint. Enyhe visszaesés volt tapasztalható idén, valószínűleg a La Nina miatt, ez azonban a hosszú távú trenden nem változtat. A La Nina hónapjaiban több eső hullik a trópusi folyami területeken, mint a tengerek felett, emiatt ideiglenesen csökken globálisan az átlagos tengerszint. A jelenség hatása a WMO szerint még 2021 tavaszáig lesz érezhető.
A tengerszint emelkedésének egyik oka az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása. Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között nagyjából 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el. Az Északi-sarkvidék tengerjege júliusban és októberben példátlanul kicsire zsugorodott.
A tengerjég legkisebb kiterjedését idén szeptemberben mérték: 3,74 millió négyzetkilométeres volt csupán, mely a valaha mért második legkisebb mérték 2012 után.
A sarkvidék úszó jegének olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A Föld azonban gyorsabban melegszik, ha a fényt visszaverő jég elolvad, és sötét vízfelületek maradnak szabadon. A tengerszint attól is emelkedik, hogy a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése miatt a földrendszerben felesleges energia termelődik, amit nagyrészt az óceánok nyelnek el. Ezáltal a tengervíz melegebb lesz és kitágul.
Az Atlanti-óceán északi részén idén a korábban tapasztaltaknál jóval több erőteljes vihar támadt a hurrikánszezonban, amely elméletileg november 30-án zárult. Afrika és Ázsia egyes részei heves esőzéseket, áradásokat éltek meg, miközben Dél-Amerika – Észak-Argentína, Paraguay és Nyugat-Brazília – súlyos szárazságokkal küzdött.
Miért jutnak egyre messzebb a szárazföldön a hurrikánok?
Az óceánok vizének emelkedő hőfoka magyarázza, miért nem gyengülnek látványosan a forgószelek, amikor a trópusi tengerek felől elérik a szárazföldet, és egyre mélyebben nyomulnak annak belseje felé.
