szerző:
MTI
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

2020 első tíz hónapja azóta volt a legmelegebb a kontinens történetében, mióta hőmérőjük van a meteorológusoknak. De a Meteorológiai Világszervezet friss klímajelentése más lesújtó tényekről is beszámol.

2020 októberig tartó időszaka Európában melegebb volt, mint bármikor a rendszeres mérések kezdete óta a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése szerint. Az év világszinten is a három legmelegebb egyike lehet a XIX. század közepe óta – közölte a szervezet a klíma állapotát taglaló jelentésében.

Az már most egyértelmű, hogy a 2015 óta eltelt évek a legmelegebbek a rendszeres mérések kezdete óta.

A hőmérsékleti rekord 2016-ban volt, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb.

A mostani értékelések a januártól októberig tartó időszakra vonatkoznak. Ezekben a hónapokban a globális átlaghőmérséklet 1,11-1,23 fokkal volt az 1850–1900 közötti időszak átlaga felett, holott szeptemberben még a néhány évente jelentkező La Nina időjárási jelenség is kifejtette hatását, amely alapvetően a hőmérséklet csökkenését eredményezi.

Különösen drasztikusak voltak a Szibéria sarkkörtől északra lévő területein mért eredmények:

a hőmérsékletek ott január és október között több mint 5 fokkal voltak az 1981–2010 közötti átlag felett.

Európán kívül a WMO szerint az Egyesült Államok délnyugati részén, Dél-Amerika nyugati részén és Közép-Amerika egyes területein volt rendkívüli meleg. Az átlagnál hűvösebb volt ugyanakkor Kanadában, Brazília egyes részein, Észak-Indiában és Délkelet-Ausztráliában.

A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente. Az északi féltekén 1993 óta a legerőteljesebben Madagaszkártól, Új-Zélandtól és Dél-Amerikától északra emelkedett a tengerszint. Enyhe visszaesés volt tapasztalható idén, valószínűleg a La Nina miatt, ez azonban a hosszú távú trenden nem változtat. A La Nina hónapjaiban több eső hullik a trópusi folyami területeken, mint a tengerek felett, emiatt ideiglenesen csökken globálisan az átlagos tengerszint. A jelenség hatása a WMO szerint még 2021 tavaszáig lesz érezhető.

A tengerszint emelkedésének egyik oka az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása. Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között nagyjából 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el. Az Északi-sarkvidék tengerjege júliusban és októberben példátlanul kicsire zsugorodott.

A tengerjég legkisebb kiterjedését idén szeptemberben mérték: 3,74 millió négyzetkilométeres volt csupán, mely a valaha mért második legkisebb mérték 2012 után.

A sarkvidék úszó jegének olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A Föld azonban gyorsabban melegszik, ha a fényt visszaverő jég elolvad, és sötét vízfelületek maradnak szabadon. A tengerszint attól is emelkedik, hogy a légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése miatt a földrendszerben felesleges energia termelődik, amit nagyrészt az óceánok nyelnek el. Ezáltal a tengervíz melegebb lesz és kitágul.

Az Atlanti-óceán északi részén idén a korábban tapasztaltaknál jóval több erőteljes vihar támadt a hurrikánszezonban, amely elméletileg november 30-án zárult. Afrika és Ázsia egyes részei heves esőzéseket, áradásokat éltek meg, miközben Dél-Amerika – Észak-Argentína, Paraguay és Nyugat-Brazília – súlyos szárazságokkal küzdött.

Miért jutnak egyre messzebb a szárazföldön a hurrikánok?

Az óceánok vizének emelkedő hőfoka magyarázza, miért nem gyengülnek látványosan a forgószelek, amikor a trópusi tengerek felől elérik a szárazföldet, és egyre mélyebben nyomulnak annak belseje felé.

MTI Tech

2008 óta nem volt ilyen nagymértékű erdőirtás Amazóniában

Tavaly augusztus és idén július között olyan nagymértékű volt az erdőirtás az Amazonas-medence brazíliai részén, hogy arra 2008 óta nem volt példa – közölte a brazil tudományos és technológiai minisztérium űr- és légkörkutatási intézete (INPE), amelynek feladata az esőerdők állapotának figyelemmel kísérése.

Minden eddiginél több teremre és tanárra lesz szükség az idei középiskolai felvételinél

Minden eddiginél több teremre és tanárra lesz szükség az idei középiskolai felvételinél

Hat uniós ország is tiltakozik a csökkenő Pfizer-szállítmányok miatt

Hat uniós ország is tiltakozik a csökkenő Pfizer-szállítmányok miatt

Marabu Féknyúz: Álhír, hír, hír, hír

Marabu Féknyúz: Álhír, hír, hír, hír