Gyorsan melegszik az európai éghajlat – figyelmeztet ötven év hőmérsékleti adatait összesítve az európai adatújságírók hálózata (EDJNet). A kontinens 102 445 községét vizsgálták meg, és arra jutottak, az 1960-as és a 2010-es évek között ezek harmadában 2 Celsius-foknál is jobban nőtt az átlagos hőmérséklet, néhol az 5 Celsius-fokos emelkedést is elérve. A százezerből mindössze 73 olyan helyszínt találtak, ahol eközben csökkent a hőmérséklet, ám ezeknél mindössze tizedfokokról van szó.

Európa kétharmadában 1,5 és 2,5 Celsius-fok közötti a felmelegedés, állapították meg a NUTS nevű statisztikai célú uniós felosztás megyei szintű bontását nézve. 35 országot vizsgálva azt találták, mindegyikben van legalább egy olyan régió, ahol a 2 fokot meghaladja a hőmérséklet emelkedése. Ezek leggyakrabban a fővárosokat és elővárosaikat magukban foglaló területek – ez különösen Közép-Európára jellemző. A régióban leginkább a lett főváros, Riga és Budapest érintett a felmelegedésben.

Budapest és elővárosainak átlaghőmérséklete 4 Celsius-fokkal lett magasabb 1970 és 2018 között

– írják az EU Kopernikusz műholdas Föld-megfigyelési programjának adataira hivatkozva. A magyar főváros az átlagnál nagyobb ütemű felmelegedést mutat, illetve a hőhullámok és szárazságok is jóval gyakoribbá váltak. A legnagyobb problémát az autóforgalom, a lakossági fűtés, valamint a légkondicionálók kibocsátása okozza – olvasható a cikkben. Az EDJNet a Levegő Munkacsoportot idézi, akik arra hívják fel a figyelmet: mindent elborít az aszfalt, a város egyes kerületeiben egy négyzetméternél is kevesebb zöld terület jut egy lakosra.

A fővárosok után a repülőterekhez közeli területek érintettek a legdurvábban a felmelegedésben. Példának az izlandi Reykjavíkot hozzák, ahol 5,8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet.

Magyarország felmelegedését az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) is követi, bár több eltéréssel. 50 éves helyett egy 100 és egy 36 éves bontást használnak, és a statisztikusok által használt átlaghőmérséklet helyett középhőmérséklettel számolnak. Az OMSZ szerint az ország középhőmérséklete 1901 és 2016 között 1,1 Celsius-fokkal emelkedett, de a folyamat jelentősen felgyorsult az utóbbi három évtizedben. Csak az 1981 és 2016 közötti átlagokat összevetve 1,62 fokos a felmelegedés. A telek és nyarak felmelegedése a legjelentősebb, előbbi évszak esetében a változás 36 év alatt 1,9, utóbbinál pedig 1,97 Celsius-fok.