A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatása hívja fel a figyelmet a klímaváltozás egy újabb hatására – arra, hogy a ma még gyakorinak gondolt fajok sincsenek biztonságban, és ők is veszélybe kerülhetnek a jövőben.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Minden eddiginél nagyobbat kell lépni a klímaváltozás ellen – írja a kutató, aki szerint a versenyképesség csökkenése sem drága ennek érdekében.
Szakértők szerint komolyabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy gátat szabjunk a globális átlaghőmérséklet emelkedésének.
A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
Nem a Facebook-posztok fogják megmenteni a világot – vallja. Ő inkább cselekedett. A Deutsche Welle riportja.
Delhiben válságosra fordult a vízhiány.
A várható párizsi forróság rekordot dönthet.
A kívánatos másfél fokos növekedés helyett inkább három fokhoz közelít a világ.
A gyors cselekvést, a finanszírozást és az alkalmazkodást helyezné előtérbe az idei decemberi klímacsúcs szervezője, az Egyesült Arab Emírségek. A részt vevő országokat most először akarják szembesíteni klímavállalásaikkal, de úgy tervezik, hogy nem lesz nyilvános szégyenpad a rosszul teljesítők számára.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
A magyarok egyre jobban érzik saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait, a jelenkor legfontosabb problémájának azonban a megélhetési válságot tartják, és csak ezt követi egy esetleges ökológiai katasztrófa bekövetkezte – derült ki az Epson globális fenntarthatósági kutatásából. Bár a hazai megkérdezettek a nemzetközi átlaghoz képest pesszimistábban látják a bolygónk jövőjét, a cselekvés szintjén inkább a vállalatoktól várják a megoldást.
A klímaválságról beszélt és a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a zöld fejlődés támogatását sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a jakartai Kelet-ázsiai csúcstalálkozón elmondott beszédében.
Az egyes emberek egyedi erejét megsokszorozza, ha közösen, egymással együttműködve cselekszenek, ugyanakkor a fellépésre legtöbbször olyan emberek képesek, akik rendelkeznek érdekérvényesítési képességgel, írja a TASZ ügyvezető igazgatója, aki hozzáteszi, az eleve kevesebb erőforrással rendelkezők nem csak jobban kitettek ezeknek a hatásoknak, de kevesebb eszközük is van fellépésre. Vélemény.
Az aktivista 15 évesen kezdett el tüntetni, mára az egész világ ismeri a nevét.
Amerikai és török kutatók számításai alapján a klímaváltozás a bolygó jelentős részén megváltoztatja az éghajlatot. Európa különösen érintett.
A téltemető védettnek számít Magyarországon.
Jelentős visszaesést tapasztaltak a Hudson-öböl térségében élő jegesmedvék számában.
