Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„Sürgősen és nagyobbat kell lépnünk a klímaváltozás ellen, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért” – írja Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének magyar tagja a Portfolión megjelent cikkében arról, hogy a Föld modern ember által soha korábban nem tapasztalt felmelegedésének mértéke tavaly meghaladta az 1,5 Celsius-fokos értéket: 1,6 fok lett
Egy generáció alatt egész más éghajlatba léptünk, mint amiben a civilizáció kifejlődött”
– írta a kutató, aki már szerint megszoktuk, hogy sorra dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, de tavaly megdöbbentően, 0,7 fokot ugrott az előző évi rekordhoz képest is a magyarországi éves középhőmérséklet, ami egészen 2024-ig soha nem haladta meg a 0,5 fokos mértéket, vagyis a tavalyi év a rekordokban is rekordot döntött.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató fizikus
Veres Viktor
Emlékeztetett: 2024-ben arra számítottunk, hogy majd a La Niña jelenség hűtő hatása nyomán normálisabb kerékvágásba kerül az év, de hiába, és az újabb és újabb rekordok nyomán már több kutató úgy véli,
lehet, hogy olyan gyorsulást látunk a globális felmelegedésben, amit az eddigi tudásunkkal, modellekkel nem tudunk megmagyarázni”.
Elemezte a tavalyi rekord hátterét is, amihez szerinte hozzájárulhatott az El Niño, a Tonga szigetén kitört vulkán, az óceánjáró hajók légszennyezésének mérséklése, de mindez nem indokolja az emelkedés mértékét, és a jelek arra utalnak, hogy
egy eddig nem számba vett pozitív visszacsatolási mechanizmus is felelős lehet a melegedés gyorsulásában”.
Mint írta, ezt mások vitatják, szerintük mindez még belefér a természetes ingadozási sávba, de ő úgy látja, hogy nem várhatjuk ölbe tett kézzel a vita eldőltét, sürgősen meg kell állítani a felmelegedést, mielőtt további visszacsatolások indulnak be, amelyeket már nem lehet visszafordítani vagy megállítani.
Nem csoda, hogy ezt írja: a kibocsátás csökkentésének érdekében tett erőfeszítések ugyanis valóban nem elegendőek, még az ENSZ tavalyi klímacsúcsán, bár történt némi előrelépés, sem sikerült a kellő mértékben felgyorsítani a folyamatot.
A klímakutatóval korábban alaposan kitárgyaltuk, hogy Magyarországon mire számíthatunk a klímaváltozás nyomán, az interjút erre találja:
