A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte szerdán az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Tényleg jobb a műfenyő, mint az igazi? Lehetetlen megküzdeni a magyar mohósággal a karácsonyi asztalnál? Ciki visszakérni egy zacskót az ajándékozás után? Fenntarthatósági podcastunk harmadik évadjának utolsó részében megnéztük, összeegyeztethető-e az ünnep a klímatudatossággal.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események gyakoribbá tehetik a kényszerházasságokat, amelyek még mindig elterjedtek a világ egyes részein, elsősorban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
A klímaváltozás előtt Magyarországon nagyon ritkán fordult elő villámárvíz. A fenntarthatósági szempontokat a kormány csak a növekedés akadályának látja – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA doktora.
A nehézkes engedélyeztetési folyamatok mellett az is gátolja a telepítéseket, hogy az unió energiahálózata túl régi, és nincs felkészülve a plusz terhelésre.
A klímavédelmi szervezetek szerint Tokió kibocsátáscsökkentési vállalásai nem többek greenwashingnál.
A klímacsúcs első napján döntöttek a csomagról.
A Qaptis nevű svájci cég olyan rendszert fejlesztett, melyet a most használatos teherautókra kell felszerelni a károsanyag-kibocsátásuk csökkentéséhez. Ha a tesztek olyan sikeresek lesznek, mint ahogyan várják, az egy csapásra jelentős mértékben zöldítheti a közúti szállítmányozást.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
Nem kisebb ambícióval, mint a szénhidrogének kivezetésére vonatkozó menetrendről történő megállapodás tető alá hozásával indul útnak az EU klímatárgyaló delegációja az ENSZ idei klímacsúcsára, a Dubajban csütörtökön kezdődő COP28-ra.
Egy új kutatás szerint a felmelegedés 2021-től felgyorsította a szén-dioxid felszabadulását a talajból, de a szén-dioxid-faló baktériumok segíthetnek a normális szénkörforgás helyreállításában.
A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket is.
Nem kell, hogy az emberi civilizáció összeomoljon, de jócskán akadnak aggályos jelek, miszerint ez is napirenden lehet – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus. Az emberek többsége azt hiszi, meg lehet úszni, mert majd valaki valahogy megoldja a problémákat. Hát egy nagy frászt! – hangsúlyozza a tudós. Interjú.
Új-zélandi kutatók szerint eljutottunk arra a pontra, hogy most már nem feltétlenül az ember által előállított káros anyagok, hanem a klímaváltozás maga katalizálja az ózonlyuk növekedését az Antarktisz felett. Az elmélettel nem mindenki ért egyet.
Barcelonai kutatók számítása szerint a 2022-es európai hőhullám rengeteg halálos áldozattal járt, a globális felmelegedés fokozódása miatt pedig még rosszabb nyarakra kell felkészülnünk.
Összesen 12 szélerőművet telepít New York a tengerre a következő hetekben, ami komoly lépés lehet annak eléréséhez, hogy az állam 100 százalékban a zöldenergiára támaszkodjon 2040-re.
A gyors cselekvést, a finanszírozást és az alkalmazkodást helyezné előtérbe az idei decemberi klímacsúcs szervezője, az Egyesült Arab Emírségek. A részt vevő országokat most először akarják szembesíteni klímavállalásaikkal, de úgy tervezik, hogy nem lesz nyilvános szégyenpad a rosszul teljesítők számára.
Portugália jó úton halad, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges országgá váljon. November elején szűk egy héten át összesen 1102 GWh megújuló energiát állított elő, az ország teljes felhasználása viszont csak 840 GWh volt.
A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
