A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket is.
Nem kell, hogy az emberi civilizáció összeomoljon, de jócskán akadnak aggályos jelek, miszerint ez is napirenden lehet – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus. Az emberek többsége azt hiszi, meg lehet úszni, mert majd valaki valahogy megoldja a problémákat. Hát egy nagy frászt! – hangsúlyozza a tudós. Interjú.
Új-zélandi kutatók szerint eljutottunk arra a pontra, hogy most már nem feltétlenül az ember által előállított káros anyagok, hanem a klímaváltozás maga katalizálja az ózonlyuk növekedését az Antarktisz felett. Az elmélettel nem mindenki ért egyet.
Barcelonai kutatók számítása szerint a 2022-es európai hőhullám rengeteg halálos áldozattal járt, a globális felmelegedés fokozódása miatt pedig még rosszabb nyarakra kell felkészülnünk.
Összesen 12 szélerőművet telepít New York a tengerre a következő hetekben, ami komoly lépés lehet annak eléréséhez, hogy az állam 100 százalékban a zöldenergiára támaszkodjon 2040-re.
A gyors cselekvést, a finanszírozást és az alkalmazkodást helyezné előtérbe az idei decemberi klímacsúcs szervezője, az Egyesült Arab Emírségek. A részt vevő országokat most először akarják szembesíteni klímavállalásaikkal, de úgy tervezik, hogy nem lesz nyilvános szégyenpad a rosszul teljesítők számára.
Portugália jó úton halad, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges országgá váljon. November elején szűk egy héten át összesen 1102 GWh megújuló energiát állított elő, az ország teljes felhasználása viszont csak 840 GWh volt.
A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.
Még 2009-ben ígérték meg a fejlett államok, hogy évi 100 milliárd dollárral támogatják a szegény államokat a klímaváltozás elleni harcban. A határidő 2020 volt, de az összeg csak 2022-re jött össze - hála az inflációnak.
Az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya.
A köztársasági elnök szerint nincs értelme az éghajlatváltozással foglalkozni, ha nincs jövő generáció, és félre kell tenni a túlnépesedés problémáját is.
A klímaváltozás idén már megmutatta pusztító hatásait.
A hazafias faültetési programot 2032-ig tervezik befejezni.
A fakéreg alá petéző károsítók főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
A klímaváltozás a hazai tűzesetek okainak megoszlásába is beleszólt.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
A szálló por koncentrációja a legtöbb országban az egészségügyi határérték többszöröse. Erősödik azonban a lakosság tudatossága.
Az extrém időjárási körülmények mindannyiunkra hatással vannak, azonban az, hogy mennyire befolyásolják a munkánkat, iparáganként és regionálisan is egyenlőtlenül oszlik el. Megnéztük, hogy hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a munka világát.
