Az Életrevalók című, imádnivaló vígjáték pár hét alatt lett minden idők legsikeresebb francia filmje, amerikai változat is készült belőle, a film rendezőpárosa pedig már sosem fog tudni szabadulni attól, hogy ők „az Életrevalókról ismert rendezők” – de ezt a legkevésbé sem bánják. Most mozikba kerülő új filmjük kapcsán beszélgettünk egyikükkel.
Nem mindent lehet a klímaváltozás számlájára írni, de az biztos, hogy a hó hiánya tovább erősíti a globális felmelegedést.
2023 a legmelegebb év volt az elmúlt százezerből. Pánikra semmi ok – harsogják a klímaszkeptikusok –, hisz az éghajlati rendszer ciklikus, csak természetes folyamatnak vagyunk tanúi. Ugyanakkor a tények arra utalnak, hogy a korábbi hasonló ciklusoknál tízszer gyorsabb melegedés jórészt az emberi tevékenységnek köszönhető – ergo az ember közreműködése nélkül nem tartható kordában. Ezekből a tényekből jó párat láthatnak alábbi infografikákon.
A klímaváltozás kapcsán nincs sok idő elmélkedni. Veszélyesen élünk és évről évre növekszik az esélye annak, hogy a visszafordíthatatlansági pontokat magunk mögött hagyjuk – véli Feiler József, az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) délkelet-európai és magyarországi programigazgatója.
Az örök jég felolvadása már önmagában probléma lenne, ám az onnan felszabaduló metán még veszélyesebb folyamatokat indíthat be.
Ha egyike azoknak, akik naponta használnak gépi tanulási modellt, ráadásul képek készítéséhez, akkor ön is hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz a Carnegie Mellon Egyetem és a Hugging Face gépi tanulási közösségi webhely kutatói szerint.
A kívánatos másfél fokos növekedés helyett inkább három fokhoz közelít a világ.
A 23. órában vagyunk a klímakatasztrófa előtt, ami ellen a befektetők is tehetnek – véli Ács Barnabás, a Londoni Értéktőzsde Fenntartható Befektetések és Finanszírozás terület globális értékesítési igazgatója.
A globális felmelegedés számos negatív hatása ismert, és most egy újabb elemmel bővülhet a lista: a növényekkel élő mikrobák is veszélyben lehetnek emiatt.
Az idei lesz a legmelegebb év a világban, mivel az év első 11 hónapjában a globális átlaghőmérséklet rekordmagas szintet ért el, 1,46 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot – közölte szerdán az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus.
Tényleg jobb a műfenyő, mint az igazi? Lehetetlen megküzdeni a magyar mohósággal a karácsonyi asztalnál? Ciki visszakérni egy zacskót az ajándékozás után? Fenntarthatósági podcastunk harmadik évadjának utolsó részében megnéztük, összeegyeztethető-e az ünnep a klímatudatossággal.
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események gyakoribbá tehetik a kényszerházasságokat, amelyek még mindig elterjedtek a világ egyes részein, elsősorban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
A klímaváltozás előtt Magyarországon nagyon ritkán fordult elő villámárvíz. A fenntarthatósági szempontokat a kormány csak a növekedés akadályának látja – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus, az MTA doktora.
A nehézkes engedélyeztetési folyamatok mellett az is gátolja a telepítéseket, hogy az unió energiahálózata túl régi, és nincs felkészülve a plusz terhelésre.
A klímavédelmi szervezetek szerint Tokió kibocsátáscsökkentési vállalásai nem többek greenwashingnál.
A klímacsúcs első napján döntöttek a csomagról.
A Qaptis nevű svájci cég olyan rendszert fejlesztett, melyet a most használatos teherautókra kell felszerelni a károsanyag-kibocsátásuk csökkentéséhez. Ha a tesztek olyan sikeresek lesznek, mint ahogyan várják, az egy csapásra jelentős mértékben zöldítheti a közúti szállítmányozást.
Először készül számadás a klímapolitikai vállalások betartásáról: 2100-ra 2,7 Celsius-fok környékén lesz a felmelegedés a kívánt legfeljebb másféllel szemben. A most kezdődő dubaji klímacsúcson a metán, a finanszírozás és a szén-dioxid-kibocsátás kap fő szerepet.
Nem kisebb ambícióval, mint a szénhidrogének kivezetésére vonatkozó menetrendről történő megállapodás tető alá hozásával indul útnak az EU klímatárgyaló delegációja az ENSZ idei klímacsúcsára, a Dubajban csütörtökön kezdődő COP28-ra.
Egy új kutatás szerint a felmelegedés 2021-től felgyorsította a szén-dioxid felszabadulását a talajból, de a szén-dioxid-faló baktériumok segíthetnek a normális szénkörforgás helyreállításában.
