Nem minden baktériumtól kell rettegnünk, van, amelyik szövetségesünk a klímavédelmi harcban

A talaj – a Föld ökoszisztémájának fontos része – közel 2500 gigatonna szenet tartalmaz, vagyis majdnem háromszor annyit, mint a légkör, és négyszer annyit, mint az összes növény és állat együtt. Az egészséges talaj életközösségei bonyolult kölcsönhatások révén tartják meg a szerves szenet magukban és a növényi biomasszában, évszázadokig vagy akár évezredekig is képesek tárolni a szén-dioxidot, ezért nagyon fontos szerepet játszanak az ember okozta éghajlatváltozással szembeni harcban.

A talaj karbonmérlegét – a szénraktározás és -kibocsátás egyenlegét – két alapvető folyamat határozza meg. Az egyik a talajképződés, amikor a növények és egyes mikroorganizmusok a szerves anyagaik felépítéséhez használják fel a légköri szén-dioxidot a fényenergia segítségével.

A másik a heterotróf (az élethez szükséges kémiai energiát szerves anyagokból biztosító) sejtlégzés – vagy oxidáció –, amikor a mikroorganizmusok lebontják a szerves anyagot, és eközben szén-dioxid keletkezik. Ez a gáz normális esetben nagyobbrészt a viszonylag zárt talajlakó – egymást is fogyasztó mikroorganizmusokkal teli – ciklusban marad. Ám az éghajlatváltozás miatt ez a zártabb talajkörforgás felborulni látszik, és egyre több szén-dioxid jut ki a légkörbe.