Fenntartható fejlődés 2024
A cikk a Fenntartható fejlődés 2024 című magazinban jelent meg először. A kiadványnak a hvg360-on megjelent cikkeit itt találja. A magazin itt rendelhető meg.
| HVG: 2050-re további egymilliárd ember lehet érintett a vízhiányban, ami a világ GDP-jének harmadát befolyásolhatja negatívan. Mifelénk sokan azt gondolják, hogy ez csak tőlünk messze eső helyeket érint. Ki lehet maradni a vízhiány következményeiből? Szöllősi-Nagy András: Nem lehet kimaradni, a vízválság nem lokális probléma. Attól ugyan nem kell tartani, hogy az európai országokban nem lesz ivóvíz, mert van elegendő mennyiség, a gond az eloszlása, a fejlődő országokban pedig a megfelelő infrastruktúra hiánya. Így miközben egyre több helyen van vízhiány, máshol túlzott vízbőség alakul ki. A klímaváltozás ember okozta hatására nő ugyanis a víz körforgásának sebessége. Mivel az üvegházhatás miatt felmelegedő atmoszféra erősíti a párolgást, bizonyos helyeken nő a felhőképződés valószínűsége, ezzel a csapadék mennyisége. Ahol ez a plusz vízmennyiség lejut a felszínre, ott árvizeket okoz. Közben ez a víz valahonnan hiányzik. A klímaváltozás hatásai a vízhez kapcsolódnak a legerőteljesebben, amely összekötő szerepet tölt be mind az élővilágon belül, mind az élő és élettelen világ között.
HVG: A vízhiány közvetlen okai közt emlegetik a növekvő népességet és mezőgazdasági vízigényt.
Sz-N. A. : Valóban, a klímaváltozás mellett a várható globális változások többségét a populáció exponenciális növekedése okozza. Az ENSZ népességnövekedési modellje alapján száz év múlva 12 milliárdan lehetünk a Földön. Ezek elég megbízható becslések és nagyjából a fenntarthatóság határát jelentik, amely után átbillen a rendszer, és ha nem is hirtelen esnek össze az ökológiai és a humán rendszereink, de fokozatosan kikapcsolódnak.
Bár Ruanda sokat fejlődött a higiénia terén, túlzottan ambiciózusnak tűnik a kormány terve, hogy 2024-re minden háztartásban legyen vezetékes víz. Egy startup lát fantáziát a dologban.
HVG: Ez elég súlyos állítás.