Akkora a forróság Ausztráliában, hogy több millió hal fulladt meg egy folyóban
Az ausztráliai Darling folyóban annyira lecsökkent az oxigén mennyisége a 42 Celsius-fokos hőhullám miatt, hogy a halak megfulladtak a vízben.
Az ausztráliai Darling folyóban annyira lecsökkent az oxigén mennyisége a 42 Celsius-fokos hőhullám miatt, hogy a halak megfulladtak a vízben.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
A Kínai Meteorológiai Hatóság (CMA) szerint a múlt hónapban egyes déli régiókban a megszokottnál körülbelül 20 nappal korábban érkezett a tavasz.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
500 éve a tavalyi volt a legaszályosabb év Európában, az idei rosszabb lehet?
Komoly szárazság van Olaszországban, nagy mennyiségű esőre lenne szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás számlájára írható probléma megoldódjon.
Berzenkednek a biztosítók, hogy Kelet-Magyarország aszályos vidékein ugyanazokra a növényi kultúrákra kössenek szerződéseket, amelyek tavaly megégtek a hőségben. Ha a természet nem tanítja meg a gazdákat, mit ültessenek, a biztosítók megteszik.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Az éghajlati kockázatok felmérésével foglalkozó XDI a világ több mint 2600 régiójánál vizsgálta meg, hogy mennyire vannak kitéve a globális felmelegedés okozta környezeti katasztrófáknak. Kevés országban dőlhetnek hátra az eredmények láttán. Magyarországon sem.
Szokatlan ötlettel álltak elő az amerikai Utah-i Egyetem tudósai a globális felmelegedés ellen. Az alapötlet nem újdonság: még a világűrben kellene blokkolni a beérkező fény egy részét. Amire felhúzza az ember a szemöldökét, az az, hogy ezt holdporral tennék.
Ősszel jó eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a már ismert menetrend szerint a feje tetejére állítja majd a fél világ időjárását, és különösen nagy felfordulást okoz a kávéövben. Bár az erejét ilyenkor még nem lehet pontosan megjósolni, a kutatók szerint a klímaváltozással tandemben jövőre olyan globális hőmérséklet-emelkedést hoz, hogy az értékek „lelógnak majd a papírról.” A két folyamat külön-külön is nagy kihívások elé állítja a kávétermesztőket, de együtt pláne nagy fájdalmat okozhatnak, különösen a mostani gazdasági környezetben.
Az előző generációkat, a vállalatokat és a kormányokat is hibáztatják a megkérdezett diákok az üvegházhatás kialakulásáért.
Kifejezetten rossz hír, hogy már évek óta egyre jobban melegednek az óceánok: a tengerszint emelkedéséhez és a szélsőséges időjárási eseményekhez is kapcsolható ez a folyamat, és fokozza a globális felmelegedést is.
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok azt mondják, még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet. A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér.
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
A globális felmelegedésnek javarészt vesztesei vannak, de néhány élőlénynek kifejezetten kedveznek a megváltozott körülmények. Közéjük tartoznak a trópusi és szubtrópusi vidékeken élő faevő termeszek.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen az alumínium, ez a fém a napelemek és szélerőművek egyik fő összetevője, így óriási keresletrobbanás jön a piacon. Az elsődleges alumínium gyártása viszont rendkívül energiaigényes folyamat és Európa alapból is évek óta leépülőben lévő termelési kapacitásainak óriási gyomrost adtak a tavalyi év áramárai. A kohászattal ráadásul rengeteg szén-dioxid is kerül a légkörbe, amit csökkenteni lehet, ha az üzemeket átállítjuk megújulókra, csak azok ellátása meg sok esetben pont a klímaváltozás miatt válik még kiszámíthatatlanabbá.
Tamara Iungman, a barcelonai egészségtudományi intézet kutatója szerint ha a városokban 30 százalékkal növelnék a fával beültett területek arányát, kevesebben halnának meg a hőhullámok miatt.
Hiába küzd a demográfiai áttörésért a kormány, Magyarország népessége rohamosan csökken, és ha ez nem lenne elég, öregszik is. Hogyan fogja befolyásolni az életünket a népességfogyás, az elöregedés – vagy éppen a migráció és a klímaváltozás? Magyarország 2050 sorozatunk nyitócikkében Tóth G. Csaba demográfussal beszélgettünk arról, hogyan alakulhat át az ország társadalmi szerkezete a nem túl messzi 2050-ig.