#klímaváltozás








Ürge-Vorsatz Diána: Rossz esetben a túlélésről szól majd az életünk – Magyarország 2050
 

Ürge-Vorsatz Diána: Rossz esetben a túlélésről szól majd az életünk – Magyarország 2050

Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.

Windisch Judit Windisch Judit



Mindennapi reggeli kávénkat idén is megölheti a Kisded
 

Mindennapi reggeli kávénkat idén is megölheti a Kisded

Ősszel jó eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a már ismert menetrend szerint a feje tetejére állítja majd a fél világ időjárását, és különösen nagy felfordulást okoz a kávéövben. Bár az erejét ilyenkor még nem lehet pontosan megjósolni, a kutatók szerint a klímaváltozással tandemben jövőre olyan globális hőmérséklet-emelkedést hoz, hogy az értékek „lelógnak majd a papírról.” A két folyamat külön-külön is nagy kihívások elé állítja a kávétermesztőket, de együtt pláne nagy fájdalmat okozhatnak, különösen a mostani gazdasági környezetben.







Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók
 

Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók

Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.


Ezen is múlik a közös jövőnk, és Európa nagyon lemaradt benne
 

Ezen is múlik a közös jövőnk, és Európa nagyon lemaradt benne

A zöld átálláshoz nélkülözhetetlen az alumínium, ez a fém a napelemek és szélerőművek egyik fő összetevője, így óriási keresletrobbanás jön a piacon. Az elsődleges alumínium gyártása viszont rendkívül energiaigényes folyamat és Európa alapból is évek óta leépülőben lévő termelési kapacitásainak óriási gyomrost adtak a tavalyi év áramárai. A kohászattal ráadásul rengeteg szén-dioxid is kerül a légkörbe, amit csökkenteni lehet, ha az üzemeket átállítjuk megújulókra, csak azok ellátása meg sok esetben pont a klímaváltozás miatt válik még kiszámíthatatlanabbá.



Magyarország 2050: Egymillióval kevesebben lehetünk, de nem ez lesz az igazi probléma
 

Magyarország 2050: Egymillióval kevesebben lehetünk, de nem ez lesz az igazi probléma

Hiába küzd a demográfiai áttörésért a kormány, Magyarország népessége rohamosan csökken, és ha ez nem lenne elég, öregszik is. Hogyan fogja befolyásolni az életünket a népességfogyás, az elöregedés – vagy éppen a migráció és a klímaváltozás? Magyarország 2050 sorozatunk nyitócikkében Tóth G. Csaba demográfussal beszélgettünk arról, hogyan alakulhat át az ország társadalmi szerkezete a nem túl messzi 2050-ig.

Nagy Iván László Nagy Iván László