Hogyan jutottunk el az ennyire enyhe télig? Mi ebben a jó és mi a nagyon rossz?

Aki az elszálló energiaárakat látva aggódott a fűtésszámlája miatt, az most nyugalommal vegyes csodálkozással konstatálhatja, hogy az időjárás eddig megkegyelmezett neki. De nincs itt semmi látnivaló: már több évtizede egyre melegebb a leghidegebb évszak. Már a középkorúak legtöbbje is csak felmenőinek történeteiből hallhatott az „igazi, kemény” telekről, amikor heteken át vastag hótakaró fedte a tájat.

Az elmúlt 120 évben a téli átlaghőmérséklet mintegy 1,5 fokkal lett magasabb. „Az utóbbi 50 évben a december alig, a január viszont jelentősen melegedett, a februárnak pedig éghajlati átlagban minden napja melegebb, mint negyven évvel ezelőtt” – részletezi Szabó Péter éghajlatkutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének doktorandusza, hogyan jutottunk el a mostani enyhe, de egyáltalán nem szokatlan télig.

• A kutató szerint a tavalyi év a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb volt Magyarországon.

Az idén télen eddig annyi különbség látszik, hogy az egy évvel korábbi száraz évszak után a mostani tél extrém csapadékos. „A hazai téli időjárást az izlandi ciklonaktivitás és a szibériai anticiklonok határozzák meg, illetve mediterrán hatások is érvényesülhetnek. A közhiedelemmel ellentétben itt, a kontinens belsejében már egyáltalán nincs hatása a Csendes-óceán vízhőmérsékletén alapuló El Nino jelenségnek, ha meleg télről van szó” – sorolja a szakember, mi áll és mi nem a változékonyság hátterében. „Például a 2002/2003-as és a 2016/2017-es az elmúlt 30–35 év legkeményebb telei voltak, mert a szibériai anticiklon behozta ide a hideget.” Ez azonban csak egy ritka és emlékezetes kivétel, a tendencia mégiscsak a folyamatos melegedés, apróbb, időszakos visszaesésekkel.