szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A növények és a rovarok szimbiózisa évmilliók óta a természet része. Az elmúlt évtizedekben azonban valami megváltozott: agresszívebbekké, vagy inkább az eddigieknél jóval növényevőbbekké váltak a rovarok, amit egy friss amerikai kutatás is megerősít.

Csendesen uralják az életet a Földön: a szárazföldi növények ma már a globális biomasszának 80 százalékát teszik ki. Akárcsak ezek, a kis méretű rovarok is megtalálták a módját annak, hogy alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz az évezredek, sőt évmilliók során, annak ellenére, hogy rendkívül érzékenyek a hőmérsékletre. Azonban a tűrőképességüknek is van határa. Az éghajlatváltozás arra is készteti a növényeket, hogy korábban virágozzanak és gyorsabban növekedjenek, meghosszabbítva a pollenszezont, a rovarok pedig egészen másképp, a korábbinál agresszívebben állnak a növényekhez. Ezt a megfigyelést egy újabb amerikai kutatás is megerősítette.

A rovarok és a növények közötti kölcsönhatás vizsgálatához a Maine-i Egyetem munkatársai három mai erdőből gyűjtöttek leveleket (két erdőből az Egyesült Államok északkeleti részén – az egyik hűvös, nedves erdő, a másik egy meleg, tengerparti erdő – és egy harmadikból Costa Rica trópusi részén. Ezeket a leveleket hasonlították össze a közel 67 millió évvel ezelőtti késő kréta időszakból származó levéllenyomatok fosszilis együtteseivel.

Megvan a világ legöregebb fája: Dédnagyapának hívják, 5484 éves lehet - videó

Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus.

A rovarok által okozott károk típusát és gyakoriságát vizsgálva azt találták, hogy az utóbbi időben meredeken megnövekedett a rovarok növényevése, a rovarok átszúrják, szívják, lyukasztják a növény leveleit. Az 1955-től napjainkig terjedő széntartalmú leveleknél átlagosan kétszer akkora rovarkárosítást találtak, mint a több tízmillió éves múltra visszatekintő 64 fosszilis együttes bármelyikében, ami azért is ijesztő, mert az 1955 óta eltelt hét évtized a legrövidebb azokhoz a geológiai korszakokhoz képest, amelyek azelőtt bontakoztak ki, hogy az emberek elkezdték volna átalakítani a bioszférát.

Pexels/Teono 123No

A kutatók úgy gondolják, hogy a modern korszak viszonylag gyors felmelegedési trendjei felelősek lehetnek a növényevők magasabb előfordulási gyakoriságáért, azaz a gyors felmelegedés előnyös a rovarok számára táplálékforrásukkal, a növényekkel szemben folytatott fegyverkezési versenyben – idézi a kutatókat a ScienceAlert. A szakemberek arra is figyelmeztetnek a PNAS folyóiratban, hogy ennek a változásnak beláthatatlan következményei lehetnek a növényekre és az erdei közösségekre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!