A házszabályon is átvezetik a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését
A Fidesz még a Törvényalkotási Bizottságban is folytatta utóvédharcát.
#Költségvetési Tanács
Költségvetés: az idei év nagyon csúnya lesz, de jövőre a kormány fürödni fog a pénzben
Az immár csak véleményezési jogkörrel rendelkező Költségvetési Tanács kockázatokat azonosított a Tisza pótköltségvetésében: a gazdasági növekedésre, a forintárfolyamra és egyes bevételi tételek teljesülésére vonatkozó prognózis túlontúl optimista. A költségvetési hiány GDP-arányosan 7,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben 7,2 ezer milliárd forintra nő. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a kiolvasztott uniós (RRF) források utalásai csak év végén érkeznek meg, a kiadásokat a büdzsének meg kell előlegeznie.
A Tisza elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát
A pénzügyminiszter javaslata szigorítja a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályokat, egyben elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát. A vétójog a tanács elnöke szerint is üres formalitás.
„Nem srófolnám tovább a 6,8 százalékos hiányprognózist” – interjú a Költségvetési Tanács elnökével
A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
És akkor újévi ajándékként megtudtuk, mekkora megszorítás kell a választás után
Elindult az osztogatás újabb köre, a kormány nagy növekedést ígér, a Költségvetési Tanács már látja a sötét időket is, Bulgária bevezette az eurót, Kína autóipara pedig hálás lehet Európának. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Költségvetési Tanács kiszámolta, mekkora megszorítás kell 2027-ben
A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség. A kiadási oldalt alaposan le kell majd faragni a GDP-hez képest, adócsökkentésre pedig nem lesz lehetőség.
Váratlan helyről kapott erős kritikát a magyar kormány
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány – megemelt – GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos – megemelt – hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek – kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
Óriási kockázatokat lát a jövő évi büdzsében a Költségvetési Tanács
A KT szerint a világkereskedelmi feszültségek jócskán odaverhetnek a 2026-os magyar gazdasági terveknek.
A csodára vár és kockázatos határokat feszeget a kormány az új költségvetéssel
A kormány arra teszi fel a 2026-os büdzsét, hogy összejön a 4 százalékos növekedés. A mozgásteret csökkentette az anyák szja-kedvezményével, az emiatt megtartott különadók kétes eszközei a bevételszerzésnek.
Lassabb gazdasági növekedés, nagyobb áremelkedés jöhet Magyarországon – állítja a Költségvetési Tanács friss jelentése
A gazdasági növekedés az idén is alacsonyabb lehet, mint ahogy azt a kormány várja, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz a prognózisában szereplőnél – derül ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke: Erodálja a politika hitelességét, hogy 4 éven át 6 százalék fölött volt a deficit
Nincs szankciója, ha az alaptörvény adósságszabálya nem teljesül, de a hitelesség múlhat rajta, és ha rendszeresen elvétik, a piac büntethet – mondja Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A testület a 2025-ös büdzsét a jelentős kockázatok ellenére nem vétózta meg.
A kormány a tervezett megszorításokról: skh
Idő előtti lenne, és „veszélyeztetné a megfelelő hatás kiváltását”, ha a kormány elárulná, hogyan akarja biztosítani, hogy legyen elég bevétel az államkasszában, és ne legyen túl sok kiadás.
A Költségvetési Tanács a 2024-es büdzséről: mint ha a professzor magyarázná, miért adott kegyelemkettest
Akkor jöhet össze a kormány gazdasági terve 2024-re, ha minden külső és belső folyamat a lehető legjobban alakul, érkeznek az EU-pénzek, nem lesz nagy energiaválság, és az állam helyett a cégek kezdenek tömeges beruházásokba – áll a Költségvetési Tanácsnak a 2024-es büdzséről adott véleményében. A testület szerint tele van aknákkal a tervezet, a korai megírása miatt korlátozottan lehet komolyan venni, és már most látszik, hogy lesz olyan része, amely nem tartható.
Már el is készült a jövő évi költségvetés tervezete
A kormány azt ígéri, visszatér a járvány előtti hiány- és adósságcsökkentési pályára, 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos inflációval számolnak jövőre. Többet fordítanak a honvédelemre és a nyugdíjakra.
Kiderült, miért nem szerepel Matolcsy aláírása a költségvetés véleményezésén
A Költségvetési Tanácsot vezető Kovács Árpád szerint a jegybankelnök is véleményezte a kormány tervezetét, de megvan az oka, hogy miért nem írta alá.
Bod Péter Ákos: Hungarikum, hogy a kormány előbb kiad egy komolytalan költségvetést, majd vad improvizációba kezd
A volt jegybankelnök szerint nem meglepő, hogy jövőre böjti év várható, ám a recesszió mélysége és időtartama egyelőre beláthatatlan.
Költségvetési Tanács: A kormány mégsem tartja a kitűzött hiánycélt, az új költségvetés kockázatos
A Költségvetési Tanács értékeléséből kiderült, hogyan akarja a kormány az Országgyűlést megkerülve, rendeleti úton átszabni a jövő évi költségvetést.
A kormány felhatalmazta magát a költségvetés csaknem teljes átírására
Semmit nem kell bevinni az amúgy is téli szünetre vonult Országgyűlés elé.
Minden szép és jó lesz jövőre a költségvetés szerint... feltéve, hogy...
Minden rendben lesz Magyarországon, szép ütemben fog nőni a gazdaságunk, az infláció lassul, a családok pedig nem érzik meg a kiadáscsökkentést. Már persze ha addig véget ér a háború, visszatérnek az energiaárak a régi szintre, megjavul az áruszállítás és az ellátási láncok helyzete, sikerül kiegyezni az EU-val, és minden más negatív folyamat is lassul, mert ha nem, akkor azért marad még néhány kockázat – így számol legalábbis a kormány a 2023-as költségvetés tervezetében.