Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága egyre nő és „kedvezőtlen tendenciát jelez”, az egészségügyi ellátórendszerben pedig „humánerőforrás-krízis” tapasztalható

– ez olvasható abban a Belügyminisztériumtól kiszivárgott dokumentumban, amelyet a Direkt36 szerzett meg. Az oknyomozó lap hónapok óta publikál cikkeket arról, hogy milyen könnyen lehet súlyos fertőzéseket elkapni a magyar egészségügyi ellátórendszer épületeiben, kórtermeiben, valamint arról, hogy minderről az egészségügyi vezetés is tud. Utóbbit támasztja alá a hozzájuk kiszivárgott dokumentum is.

A dokumentumot az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) állította össze helyzetjelentésként, de szerepelnek benne intézkedési javaslatok is a probléma kezelésére.

Ráadásul az egészet augusztus 28-án aláírta Pintér Sándor belügyminiszter is, vagyis ő is tud a problémáról, és a megoldási tervekről is.

A dokumentumot összeállítók gyakorlatilag beismerték, hogy az egészségügyi vezetés mindeddig nem vizsgálta, hogyan állnak a kórházi fertőzések országszerte. Konkrétan leírták, hogy „az adatok országos monitorozása nem megoldott. Egy ilyen országos adatbázis objektív képet biztosítana az infekciókontroll intézményi és országos szintjéről.” Javaslatként fogalmazták meg, hogy az évenkénti, intézményi szinten történő önértékelés segítségével azonosíthatók lennének a fejlesztést igénylő területek, valamint a fejlődés is nyomon követhető volna.

A kiszivárgott iratban az is olvasható, hogy ezek mellett konkrétan miket lehet, illetve kell tenni az egészségügyben. A legfontosabb teendők közé sorolja, hogy az egészségügyi vezetők segítsék az infekciókontroll-programot, valamint hogy a szakemberek gyűjtsék és elemezzék az antibiotikum-fogyasztási adatokat. Külön kiemelték a mikrobiológiai mintavételek számának növelését is, hiszen ezekből derül ki, ha valaki kórházi fertőzést kapott el. Azt korábban maga az NNGYK ismerte be a Direkt36-nak, hogy tudnak arról, hogy a kórházak kevés mintát vesznek, ez pedig befolyásolja a kórházi fertőzésekről szóló statisztikákat.

A dokumentum mellett azonban más jelei is vannak annak, hogy a Belügyminisztérium tisztában van azzal, hogy súlyos a helyzet. Idén nyáron a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői személyesen találkoztak Pintér Sándorral, Takács Péterrel, valamint a Belügyminisztérium más képviselőivel is, a megbeszéléseken pedig felvetődött a fertőzések ügye is. Csilek András infektológus szakorvos, a MOK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi elnöke erről azt mondta, hogy a kamara számára készült belső feljegyzés szerint a találkozón

maga Pintér Sándor is elismerte, hogy a Covid–19-járvány után emelkedett a kórházi fertőzések száma, ezellen pedig a tárca is fel kíván lépni.

Olyannyira, hogy a beszélgetésről készült memóban külön ki van emelve, hogy a tárca várja a MOK anyagát a témában. A MOK ezt augusztus 31-én el is küldte, ám, hogy azóta mi van vele, arról keveset tudni. A BM nem válaszolt a lap azon kérdésére, hogy mit terveznek tenni a javaslatokkal.

A nyári találkozó és a kiszivárgott dokumentumok fényében érdekes, ahogy a Belügyminisztérium az oknyomozó portál cikksorozatát fogadta: Takács Péter egészségügyi államtitkár a cikkekre reagálva interjúiban nem ismerte el a probléma súlyosságát. Mind Takács, mind Rétvári Bence belügyi államtitkár az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) számaira hivatkozva állították, hogy Magyarország jobb az uniós átlagnál a kórházi fertőzések kezelésben.

Direkt36: Sokkal több a kórházi fertőzés Magyarországon, mint amennyit az intézmények jelentenek

Erre utal a gyógyszerrendelések, illetve az EU-s és a magyar statisztika közötti szignifikáns különbség mellett az is, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság sem bízik a hivatalos számokban.

(Címlapképünk illusztráció.)