2023. augusztus elején egy, a Semmelweis Egyetem klinikájának sebészetén fekvő 72 éves nő sírva hívta fel lányát: a Direkt36 szerint

az orvosok ekkor közölték vele, hogy csípőből amputálni akarják a lábát.

Az oknyomozó portál szerint a nő egy, a combján lévő, nehezen gyógyuló seb miatt került be a sebészetre, de a családja nem aggódott érte, jókat hallottak a klinikáról. Néhány nappal az előbb említett hívás után a nő lánya nem találta a szokott kórteremben édesanyját. Egy másik szobában volt, elkülönítve, az ajtajára ragasztott lapon egy veszélyes kórházi baktérium neve volt: MRSA. A nő érdeklődött a főorvosnál e-mailben anyja állapotával kapcsolatban, azonban azt a választ kapta, hogy nem láthatott ilyen kiírást, hiszen „ilyen betegünk régen volt”. Ő azt írta, egy MACI nevű baktériumot találtak az idős nő szervezetében.

Csak a későbbi vizsgálatokból derült ki, hogy valójában mindkét baktérium megfertőzte őt.

Az idős nő a lányának arra panaszkodott, hogy „olyan, mintha valami rágná a sebet”. A lábát amputálták, de nem segített, hosszú szenvedés után végül szeptember elején a nő elhunyt. Lányát azóta is az foglalkoztatja, elrontott-e valamit.

A portál szerint hasonló dilemmák gyötrik azt a 34 éves nőt is, aki 2022 karácsonyán került várandósan, koraszülés veszélyével a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Baross utcai részlegére. Babája végül 2023. január közepén született meg császármetszéssel. A műtétet megelőző időszakban azonban az ötágyas kórteremben ágytálat kellett használnia, paraván sem volt, amivel eltakarhatta volna magát.

A gyerek egészséges volt – a nő laboreredményei viszont romlani kezdtek. Az orvosok fertőzést gyanítottak, ezért átmosták a méhét, de előzetesen nem magyarázták el neki, mi fog vele történni. Betolták a műtőbe, majd a kezébe nyomtak egy beleegyező nyilatkozatot, hogy írja alá.

Arról, hogy milyen fertőzést találtak benne, nem kapott részletes tájékoztatást. „Másnap jött az orvos, és elmondta, ilyen vicceskedve, hogy találtak négy dolgot, és ez azért nem jó, mert háromnak ott semmi keresnivalója nem lett volna” – mondta. A nő végül január végén, antibiotikumos kezelés után hagyhatta el a kórházat – állítása szerint azonban egyáltalán nem kezelték partnerként őt az orvosok.

A Direkt36 évek óta publikál cikkeket a kórházi fertőzésekről. Friss cikkükben azonban most azt írják, tapasztalataik szerint „a pácienseknek a fertőzések okozta szenvedéseken felül még méltánytalan bánásmóddal, magára hagyottsággal és a hiányos tájékoztatással is meg kellett küzdeniük”.

Beszámoltak egy kerekesszékes kismama történetéről is, aki elmondása szerint órákig ült a saját vérében és magzatvizében a Semmelweis szülészetén, mert az osztály nem volt akadálymentes, így nem tudott tisztálkodni. A nő állítása szerint egy ápoló azt mondta neki, hogy „ő nem engedné, hogy kerekesszékeseknek gyereke legyen”, orvosa pedig lekezelő stílusban közölte vele, hogy a gyereke nem egészséges, de már túl késő van ahhoz, hogy elvetesse. A kisbaba végül egészségesen született meg, de a nő azóta is bánja, hogy nem tett panaszt.

Ugyancsak a Semmelweis Egyetem sebészetén történt, hogy Zólyomi Zoltán 24 éves fiának májtranszplantációját követően senki nem magyarázta el nekik a fiatal férfi vizsgálati eredményeit, csupán az online rendszerből ismerhették meg azokat. Egy újabb műtét után a szülők hiába próbáltak beszélni a fiukkal, csak másnap tudták meg, hogy lélegeztetőgépre került. A szülők kérdőre vonták az orvost, hogy miért nem szóltak nekik, aki csupán annyit felelt: „Miért kellett volna? Hiszen a fiuk már nagykorú.” A férfi keringése két nappal később összeomlott és meghalt.

A Direkt36 cikkében arról ír:

Az utóbbi években tízezrével érkeztek a panaszok a betegjogi képviselőkhöz a betegek alultájékoztatása miatt.

Érdemi változást azonban ők sem tudtak elérni. A portál emlékeztet: a problémával a kormány is tisztában van. Már 2011-ben közzétettek egy intézkedési tervet, amelyben célul tűzték ki a betegek kiszolgáltatottságának csökkentését. Konkrét lépésekre azonban azóta sem került sor.

A Belügyminisztérium a lapnak azt írta, számos intézkedéssel csökkentették a betegek kiszolgáltatottságát – például hozzáférhetnek az egészségügyi dokumentumaikhoz.

A Semmelweis Egyetem azt írta nekik, hogy egyéni esetekre jogi okokból nem tudnak válaszolni. Általánosan viszont azt mondták, hogy az ellátás során „minden esetben tiszteletben tartják a betegek jogait”, és az „általános betegtájékoztató átadásával a betegeket is tájékoztatják”. A betegek méltóságának megőrzésével kapcsolatban hozzátették, hogy „az infrastruktúra adta lehetőségekhez képest” igyekeznek megoldani a szeparálást is.

Címlapképünk archív, illusztráció.