Trump gázai „őrültségét” próbálja értelmezni a világ, a közel-keleti Riviéra ötletén arab származású szavazói is kiakadtak

Vajon mennyire lehet komolyan venni a mindössze két hete hivatalban lévő Donald Trump amerikai elnök közel-keleti politikáját érintő első komolyabb nyilatkozatában elhangzott kezdeményezését, miszerint az USA vegye át a Gázai övezet ellenőrzését és a 360 négyzetkilométeres területen turistaparadicsomot fejlesszenek. Az egykori New-York-i ingatlanfejlesztő Trump – első hivatalos vendégével, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel közösen tartott sajtókonferenciáján – azt vizionálta, hogy egy közelebbről meg nem nevezett nemzetközi közösség harmóniában élhetne a közel-keleti „Riviérává” változtatott Gázai övezetben. Veje, első elnökségének tanácsadója, Jared Kushner már tavaly „értékes” tengerpari ingatlannak titulálta Gázát. Izraeli lapértesülés szerint Trump gázai ötlete mögött is Kushner áll.

Trump megismételte azt a javaslatát is, hogy a Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának jelentős részét vagy egészét végleg költöztessék el a környező arab országokba – elsősorban Egyiptomba és Jordániába. A diplomáciai „bomba” lökéshullámai végigsöpörtek a Közel-Keleten és a világon. A palesztinok „nevetségesnek és abszurdnak” nevezték a tervet, az arab országok elutasították azt, Szaúd-Arábia pedig kijelentette, hogy palesztin állam létrehozása nélkül szó sem lehet a diplomáciai kapcsolatok felvételéről Izraellel, ami Trump elsődleges célja a térségben. De a világon számos helyen felháborodást váltott ki Trump javaslata, Nagy-Britanniától Törökországon át Kínáig számos ország elítélte azt. A palesztinok kitelepítése sok szakértő szerint ütközne a nemzetközi joggal, és etnikai tisztogatásnak számítana.

Trump úgy adta elő az ötletét, hogy a palesztinok szenvednek az általa egyébként „lerombolt területnek” nevezett Gázai övezetben, és máshol tisztességes életük lehetne. Gáza valóban lakhatatlanná vált, de az izraeli hadműveletek és a Hamásszal folytatott harcok miatt, és vita folyik arról, hogy Izrael nem követett-e el háborús bűnöket. Az amerikai elnök gyakorlatilag semmibe vette a palesztinokat, akik a január 19-én életbe lépett tűzszünet keretében a béke és az újjáépítés reményében tízezrével térnek vissza otthonaikba, még ha azokból nem sok maradt.

Gáza amerikai átvételének ötlete csak káoszt okozhat és újra lángba boríthatja a Közel-Keletet 16 hónappal a Hamász Izrael elleni terrortámadásával kirobbantott gázai háború kezdete után – vélték elemzők. Egyrészt a szélsőséges palesztin szervezet és Izrael közötti tűzszünet első szakaszának végrehajtása folyamatban van, és a feleknek el kellene kezdeniük a közvetett tárgyalásokat a tartósabb fegyvernyugvásról – ami mind veszélybe kerülhet. Kérdés persze, hogy Netanjahu a békés rendezést vagy inkább a háborút folytatná-e, a szélsőjobboldali koalíciós partnerei az utóbbit követelik.