Részleges tűzszünettel, de a béke reménye nélkül lép át 2025-be a közel-keleti háború

Izrael minden fronton meggyengítette ellenségeit, de a Hamász terrortámadására válaszul indított gázai háborúja sok bírálatot vált ki a világban.

  • HVG HVG
Részleges tűzszünettel, de a béke reménye nélkül lép át 2025-be a közel-keleti háború

A közel-keleti háború északi frontján november 27-én az USA és Franciaország közvetítésével 60 napos tűzszünet lépett életbe, miután jelentősen meggyengült a libanoni Hezbollah az izraeli légicsapások és a szeptemberben megindított szárazföldi offenzíva következtében.

2024 Krónikája
Magyarország és a világ legfontosabb történéseit összefoglaló sorozatunk több megjelent részét itt találja.

A megállapodás többszöri kölcsönös megsértése ellenére Antony Blinken amerikai külügyminiszter decemberben úgy értékelte, hogy a fegyvernyugvás kitart. Az egyezség értelmében a Hezbollah egységei felszámolják harci állásaikat a határ és a Litáni folyó közötti 30 kilométer széles sávban, ahonnan Izrael fokozatosan kivonul. A Hezbollah a Hamász tavaly október 7-ei támadásának másnapján indított rakétatámadásokat Izrael ellen, amelynek katonai és polgári vesztesége az északi fronton meghaladta a száz főt. Libanonban több mint négyezren – többségében civilek – vesztették életüket, és 1,2 millióan menekültek el az ország déli részéből.

Izrael jelentős részben felszámolta a Hezbollah katonai erejét, a célzott likvidálásokkal lefejezte a szervezet vezetését. Szeptemberben megölte a Hezbollahot több mint három évtizeden át irányító Haszan Naszrallah sejket, júliusban pedig Fuad Sukr katonai parancsnokot. A mozgalom moráljára és kommunikációs képességére komoly csapást mért a Hezbollah tagjai körében használt több ezer csipogó és rádiós adó-vevő készülék felrobbantása. Az izraeli titkosszolgálatok által elkövetett, elemzők által hírszerzési és műveleti bravúrként elkönyvelt merényletet számos jogi szakértő terrorcselekedetként értékelte, mivel az akcióban civilek és gyerekek is életüket vesztették.

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Az állami alkalmazottakon spórol a kormány, nehogy mások érezzék a megszorítást

Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.