A csatorna biztosra ment: Franciaország egyik legnépszerűbb sorozatának készítette el a magyar verzióját, jó színészekkel és különösebb gyomorfájdalmak nélkül fogyasztható, vicceskedésbe oltott bűnügyi történetekkel.
Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.
Az izraeli kormányfő szerint az amerikai elnök téved.
Szinte már az tűnik természetesnek, hogy minden állami támogatás nélkül készült el az utóbbi pár hónap legfontosabb magyar filmje, a Nyersanyag. Ki tudja, meddig lehet elcsípni a mozikban, pedig nagyon érdemes.
Nagyszabású vállalkozás készült Budapest 150. születésnapja alkalmából: Tompa Andreától Grecsó Krisztiánig, Szabó T. Annától Dragomán Györgyig huszonhárom neves író írt huszonhárom történetet a város huszonhárom kerületéről. Ez lett a Budapest Nagyregény. Elolvastuk.
Már korábban nagy port kavart, hogy egyesek antiszemitának bélyegezték az író-rendező-producer-főszereplő Bradley Cooper nagy műorrát, amely révén jobban kívánt hasonlítani életrajzi filmjében a zsidó karmesterre és zeneszerzőre, Leonard Bernsteinre. De a Maestro most felkerült a Netflixre, így már másról is lehet beszélni a műorron kívül. Kritika.
Kemény kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok külügyminisztériuma.
Színházi darabhoz íródott, de most önálló albumként is megjelent a Hobo Rádió. Nehéz eldönteni, hogy csak vicc-e az egész, vagy nagyon is komoly.
Ridley Scott, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Gladiátor és a Mentőexpedíció rendezőjének várva-várt új filmjében valójában nem a címszereplő Napóleon a legizgalmasabb szereplő, hanem a császár kapcsolata élete szerelmével. Lehet, hogy a valósághoz nincs sok köze, de annyi baj legyen. Dupla Napóleon-kritikánk első cikkét filmkritikusunk, Kovács Bálint írta.
A több mint 500 tisztviselő által benyújtott levélben előbb elítélték a Hamász terrortámadását, de utána felszólították az elnököt, hogy fékezze meg a Gázai övezet ellen zajló izraeli hadműveletet és követeljen azonnali tűzszünetet.
Az fáj a legjobban az Elfogy a levegő című filmben, hogy igaz történetet mond el: hogyan juthattunk odáig, hogy ez az eset megtörténhetett? Pedig tényleg meghurcolták azt a tanárt, aki megmutatott egy klasszikus filmet a gyerekeknek – annak ellenére, hogy abban melegekről volt szó.
Josep Borrell a Europe and Peace konferencián kritizálta Orbán Viktor migrációs politikáját is.
Az ír államfő korábban Izraelt bírálta a gázai bombázások miatt.
Meghallgattuk a pénteken megjelent Hackney Diamonds című albumot, és csak ámulunk meg bámulunk. De elmeséljük bővebben is.
Az alapítása óta több ezer kritikát és interjút publikáló kulturális portál, a Revizor fennmaradása veszélybe került. Az idén megkapott állami támogatás a töredéke ugyanis annak, amellyel az apró szerkesztőséget a továbbiakban fenn tudják tartani.
Igen, a gaz merániak olyan gonosz szavakra tanítják a gyerekeiket Vidnyánszky Attila sokadik Bánk bán-rendezésében, mint a liberalizmus, igen, a Nyugatról érkezett, nőnek öltözött férfit elküldik benne a fenébe, mégsem ez a probléma az előadással. Kritika a Nemzeti Színház új bemutatójáról.
Amíg A pozsonyi csatán, meg az Aranybullán leginkább csak – vérmérséklet függvényében – kacagni, illetve bosszankodni lehet, addig a Lovakon nyergekben, illetve a nem rég bemutatott Árpádok felemelkedése című filmek segítségével közelebb juthatunk a IX.–X. századi magyarság megértéséhez.
Az egész világon őrülten népszerű Heartstopper című képregénysorozat, ami miatt nálunk 12 millió forintra büntettek egy könyvesboltot, valójában a valaha készült legjobb segédanyag lehet minden szülőnek és kamasznak, és nemhogy nem pornográf, de már-már túlzottan is kerüli az obszcenitást. Elolvastuk az eddig megjelent négy kötetet.
A feleségverésről szóló perek miatt hosszú ideig háttérbe küldött hollywoodi sztár meglepő szereppel tért vissza a nagyközönség elé: ő játssza XV. Lajos francia királyt az uralkodó kedvenc ágyasáról szóló francia filmben. Még a hazai bemutató előtt megnéztük a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon a Jeanne du Barry – A szeretőt. Kritika.
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
