Az eddigi különadókat meghosszabbították és néhány újat bevezettek, miközben korábbi zárolások részleteiről döntöttek; bajban van a magyar akkugyártás, a kormány pedig EU-s lobbival rendezné a helyzetet; lassult egy kicsit az inflációnk. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kevesebbet vásároltak a magyarok tavaly a SPAR-ban, mint egy évvel korábban, de az üzletlánc így is nyereséges lett volna, a 30 milliárd forint különadó viszont mínuszba küldte le a céget. Arról, hogy a kormány beperelte volna a SPAR-t, a cég vezetői még nem kaptak semmilyen értesítést, és azt tartják valószínűnek, hogy nem hagyja el a bolt Magyarországot.
Valójában nincs nagy mozgástér, de nemsokára itt a választás.
Hibás üzleti döntések, és nem a különadó miatt veszteséges a SPAR a Nézőpont Intézet szerint. Két másik (pont nem veszteséges) kiskerlánccal hasonlították össze, és csak azokat az adatokat, amik pont az ügy kormányzati olvasatát igazolják.
A legkisebb biztosítók nagyobb adókedvezményben részesülhetnek, és meghosszabbították egy évvel a pénzintézetek járványügyi különadójának visszatérítését is.
A 2023-ra bevezetett gyógyszergyártói különadó mellett ez évtől extraprofitadót is beszednek. Igaz, az előbbi levonható lesz az utóbbi összegből.
Több mint harmadával esett vissza a Richter nyeresége egy év alatt. A cég eredményét bemutató sajtótájékoztatón a „minden gazdasági érdek ellen szóló” különadót szidták a cég vezetői, de emellett a gyenge orosz rubel is sok kárt okozott.
Szentségelhetnek a nagyobb forgalmú benzinkutak üzemeltetői, az eddigi 0,15 százalék helyett 3 százalékos lesz az extrateher.
Az extraprofitadó rombolja a vállalkozói szabadságérzetet, a kamatstop pedig a fizetési morált – állítja Fáy Zsolt, a Magnet Bank elnöke. Nem tart attól, hogy forráséhes kormányközeli üzleti körök felvásárlási célpontjává válnának.
35 milliárd forint profitot szerzett a K&H az idei első félévben, a kormányzati döntések 51,8 milliárd forint pluszkiadást jelentettek a cég számára.
Az intézkedéstől 2-3 milliárd euró bevételt várnak.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Szokatlan időpontban, hétfőn délelőtt tartott kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. A kormány elmondásuk szerint tömeges felmondásra az oktatásban nem számít, az ukrán hadifoglyok szabadításáról pedig - nevük elhallgatásával ugyan - de tájékoztatták Ukrajnát is. Árplafont kapnak a vállalkozások áramszerződései, de változik a Szép-kártya is. Minden a kormányinfóról egy helyen.
Az orosz kormány állítása szerint a legnagyobb profitot hozó cégek vezetői önként jelentkeztek, hogy többet szeretnének adózni.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
Csavaros jogi ügy kerekedett a Ryanair és a kormány közötti nyilatkozatháborúból, amely idiótázással indult tavaly nyáron, majd egy több száz milliós fogyasztóvédelmi bírságig jutott el. Az ítélet azonban nem ezért érdekes, hanem mert rávilágít arra, a kormány hogy próbált trükközni az extraprofitadóval.
A fapadost amiatt büntették meg, mert egy az egyben ráterhelte utasai egy részére a tavaly nyáron kirótt extraprofitadót. A bíróság most a Ryanairnek adott igazat, amikor kimondta: az adó alanya valóban a légitársaság.
Növelték a 100 milliárd forint feletti adózás előtti eredményt elérő kiskereskedelmi láncok extraprofitadóját, és majdnem másfélszeresére emelték a gyógyszergyártókra és forgalmazókra a drágább gyógyszerek után kiszabott visszafizetési kötelezettség mértékét a szerda este kiadott kormányrendeletek egyikével. Van azonban könnyítés is.
Ki fogják-e vezetni vagy csak mérsékelik?
Csúszásban van az adóreform, pedig ettől is függenek az uniós források.
