Fáy Zsolt bankelnök: "Nem értek egyet azzal, hogy ha egy ágazat profitja megugrik, az állam odamegy a markolóval"

HVG: A Facebook-oldalán hosszú hajú jógit látunk, oldott pillanatokban. Ki hinné, hogy ez egy bankelnök profilja? Leisztinger Tamás nagyvállalkozó üzlettársaként, munkamániásként kezdett. Mi történt?

Fáy Zsolt: Tamás a feleségem évfolyamtársa volt, és 1992–1995 között voltak közös cégeink, aztán különváltunk. Informatikus az alapszakmám, és 1995-ben ezzel a beállítottsággal alapítottunk egy takarékszövetkezetet. Akkor még senki sem gondolta, hogy ma a modern banküzemhez három dolog kell: informatika, informatika és informatika.

Farmeres, pólós fiatalból próbáltam átvedleni öltönyös bankelnökké.

Amikor aztán bejött az életembe a közösségi banki idea, letettem a nyakkendőt. Az áttörést 2001 augusztusa hozta, amikor megszületett a harmadik gyermekem. Addig napi 14 órát dolgoztam, de akkor otthon maradtam szeptemberig. És pont elhívott egy barátom jógázni, ahol megtanultam kezelni a stresszt, és egészen más tudatállapotokba eljutni. Amikor vissza kellett volna rendeződni a pörgésbe, éreztem, hogy ez már nem fog menni. És volt egy harmadik faktor is. A feleségem közben pszichológus lett, és rájöttünk: senki sem tud hosszú kapcsolatokat fenntartani úgy, hogy ne tanuljon önismeretet, és ne változzon. S ekkor letettem a bankelnöki kellékeket. Szakmailag azonban ez a bank is ugyanúgy működik, mint a többi.

HVG: A Magnet Bank „életszemlélete” bő évtizeddel megelőzte a most mindenütt hallható ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) elveket. Ezen belül pontosan mit jelent, hogy közösségi bank?