EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepelnek bizonyos különadók, például a légitársaságoknak, a távközlési szektornak és a gyógyszergyártóknak sem kell már fizetniük. Kérdés ugyanakkor, hogy ezekből eddig befolyt bevételek pótlására honnan lesz forrás. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek, az áfa és a személyi jövedelemadó tervezett jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre.
A legfontosabb adónemeknél továbbra is kivétel nélkül bevételnövekedéssel, esetenként két számjegyű emelkedéssel kalkulál a november 11-én benyújtott költségvetés.
A legfontosabb, hogy – ahogyan azt már korábban bejelentették – egyes különadók valóban nem szerepelnek a 2025-ös bevételi soron (gyógyszeradó, légitársaságokat terhelő adó), ezek összességében közel 350 milliárd forintot jelentettek korábban. Kérdés, honnan lesz forrás ezek pótlására, miközben a kamatkiadások is jelentősen növekednek. A kormányzati várakozások szerint a GDP-bővüléssel párhuzamosan a vállalkozások által befizetett adóbevételek közel 20 százalékkal nőnek majd, így ez már gyakorlatilag fedezi is a kivezetett különadókból származó kiesést – mondja Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az általános forgalmi adó esetében 8 százalékos emelkedést prognosztizálnak a 2024-es tényhez képest a kiskereskedelmi forgalom növekedésével egyidejűleg, ebből az adónemből jövőre közel 8300 milliárd forintot várnak. A költségvetés 397,5 forint-euró árfolyammal kalkulált, egy tartósan gyengébb forintárfolyam (például a jelenlegi 410 körüli szint) segíthet a cél elérésében.
A második legnagyobb bevételi forrást jelentő járulékoknál és személyi jövedelemadónál közel 9 százalékos növekedéssel számolnak, amely Bagdi szerint egyértelműen előrevetíti, hogy jelentős reál- és minimálbér-növekedéssel kalkulál a kormány.
Számottevőnek tekinthető a pénzügyi tranzakciós illeték növeléséből adódó többletbevétel is: közel 170 milliárd forinttal vár többet a kormány az idei bevételhez képest.
A szektorális adók közül a kiskereskedelmi adóból várt bevétel tovább emelkedik (12 százalékkal), amely cél elérését a kiskeradó platformüzemeltetőkre kiterjesztése is támogathat. Jelentősnek mondható még a regisztrációs adó 78 százalékos (!!) növekedése, amely az elektromos gépjárművekre vonatkozó adómentesség kapcsán mindenképpen felvet érdekes kérdéseket – fűzte hozzá a szakértő.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.
A főpolgármester szerint azonnali vizsgálatra van szükség.
A projektet Hadházy Ákos szerint „pont úgy lopták szét, mint ahogyan azt a címe sejteti”.