Az Egyesült Államok, Izrael és Dél-Korea vezeti azt az összegzést, amely a különböző országok tudományos erőfeszítéseire fókuszál többféle szempontból is. Bár az interaktív lista értelmezésekor tekintettel kell lenni az országok nagyságára, teljesítőképességére is, a számok sok mindenről árulkodnak.
Még szerencse, hogy a feldolgozóipart már nem tartják csupán összeszerelésnek a szakértők.
A Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében megvalósuló hatéves hálózatkutatási program közel 10 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatán-olvasható a nyertesek közleményében.
A Facebook a legnagyobb titokban fejlesztette azt az eszközt, amely egészen új szintre emelné a kommunikációt: bőrön keresztüli hangérzékelést alkalmaz.
A számos veszélyes helyzet elkerülésére és akár a sofőr elemzésére is alkalmas technológiát hamarosan akár egy egyszerű és olcsó autóban is minden további nélkül használni lehet majd.
A digitális kocka nemcsak az 5G-ben, hanem a kiterjesztett valóságban rejlő lehetőségeket is remekül demózza.
Az országban a kutatás-fejlesztési területen foglalkoztatottak száma eléri a 6,2 milliót.
A miniszter azt mondta, újra kell gondolni a státuszukat, mert az eredményeken nem látszik a kutatás-fejlesztésbe ölt pénzt.
A tudományalapú orvoslás társadalmi tekintélye igen alacsony szintre lavírozta magát mára. A szakmán belülről erős kételyek fogalmazódnak meg a modern biológia eredményeinek gyógyászatban való alkalmazhatóságát illetően, sőt a tudományt magát is érik támadások. A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési befektetéseinek megtérülési rátája óriási mértékben zuhan, 2020-ra nulla értéket vizionálnak. Az egészségügy hétköznapjai egyes országokban katasztrofálisak, a forráshiány pedig világjelenség. Mi az igazság, és van-e kiút? E kérdésekről szól Boldogkői Zsolt professzor írása.
Palkovics László miniszter szerint új konstrukcióra van szükség a cégek és az egyetemek együttműködésében.
A kutatás-fejlesztésre költött milliárdok között találtak több gyanús projektet, összesen több mint 10 milliárd forint értékben.
Európában a Huawei nyújtotta be 2017-ben a legtöbb új szabadalmat, ezzel a vállalat az első kínai cég lett, amely valaha az európai lista élén végzett.
Jóval többet, mint az IT-szektorban.
A Nyírő Gyula Kórházban történt visszaélések miatt ítélték el csalásért azt a Vereczkey Attilát, akinek a nevéhez köthető cég nemrég kutatás-fejlesztésre nyert támogatást. Vereczkey Attila ügyeiben az elmúlt években fellépett már a Magyar Orvosi Kamara, a NAV és az ÁNTSZ is.
A Toyota és a Suzuki együtt akar dolgozni a kutatás-fejlesztésen.
1200 milliárd forintra lett volna igény, legalább is a beérkezett támogatási igények szerint.
Minimum 10, maximum 130 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni a prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés céljából.
Nemzetközileg is versenyképes felsőoktatást akar a kormány, miközben az oktatók bére megalázó, a kutatói előmenetelhez pedig hiányoznak az alapvető feltételek. Most a kormány még több órát taníttatna a tanársegédekkel és az adjunktusokkal, de az egyetemi-főiskolai oktatók életpályamodellje, úgy néz ki, kifelejtődött a 2016-os költségvetési törvényjavaslatból.
Ha van mérnök ismerősötök, aki elégedetlen az otthoni munkahelyével, akkor szóljatok neki, hogy jöjjön, mi szívesen látjuk – naponta többször is ezt mondták a német vendéglátóink az ország egyik leggazdagabb térségében több cégénél is. Nem sajnálnak havi 8-900 ezer forintos bért adni egy egyszerű összeszerelést végző munkásnak, egy mérnök ennek a dupláját keresi – és másban is nagyon megbecsülik a dolgozóikat. Nem csak a nagy cégek tudnak a világ élvonalába tartozni. Baden-Württemberg vidéki területein sok olyan kis- és középvállalkozás található, mely a maga területén a világ élvonalába tartozik.
Az egyetemek informatikus és villamosmérnöki szakjain a 10 százalékot sem éri el a női hallgatók aránya, és közülük is többen maradnak inkább a közszférában, meghagyva a versenyszféra magasabb fizetéseit a férfiaknak. Pedig az általunk megkérdezett programozó nőket munkahelyükön ritkán éri hátrány a nemük miatt, ezt is pont olyan hamis sztereotípiának tartják, mint a közhiedelmet az ápolatlan, pattanásos programozó fiúkról.
