A legenda szerint 1956-ban két állandó és antagonisztikus oldal állt szemben egymással, míg a valóságban személyek és csoportok gyorsan változó viszonyai adták ki a forradalom eseményeit, melynek középpontjában sok esetben konszolidálatlan, nehéz sorsú emberek álltak. Kritika.
A haditudósító-újságíró-író Jászberényi Sándor új könyve szívbemarkoló, megrázó novellagyűjtemény, a kötet címadó kisregénye pedig A varjúkirály.
Ruth Ben-Ghiat New York-i történész könyvet írt az erős vezetők közös jellemzőiről, főbb meglátásairól a Time magazinnak adott interjúban beszélt. Azt javasolja: vigyázzunk az erőszakosan férfiaskodó, de mégis az áldozat szerepében tetszelgő politikusokkal.
A majdnem 200 éves iparművészeti sikersztori utolsó fél évszázadára koncentrál Kovács Orsolya muzeológus gazdagon illusztrált válogatása.
Révész Sándor könyvsorozatának újabb darabja arról az emblematikus magyar közszereplőről szól, akit 1945 után, néhány év alatt rongyemberré, fajsúlytalan senkivé darált a nagypolitika.
Korát és korszellemét megelőző, a szocializmussal kevéssé konform nézeteket vallott Liska Tibor közgazdász-tudós, aki ma lenne 95 éves. Ő robbantotta ki többek közt a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális vitáját. Alakját e cikk szerzője, Farkas Zoltán hamarosan megjelenő kötete is felidézi.
Egy ország Kapája, bár sokan azt se tudják, honnan valók azok a jelenetek, amikben olyan viccesen káromkodik. Mucsi Zoltán abonyi szakmunkásból, vasutasból, postásból lett ismert és kedvelt színész, ahogy mondja, őt „megette a színház”. Most vaskos beszélgetőkönyvben vall életéről, dilemmáiról, a Kapa-Pepe duóról, a szakmájáról.
Saját bevallása szerint az altesti poénokat emancipálja, a kiadója szerint meg ő a magyar Lena Dunham és Bridget Jones egybegyúrva. Karanténnaplója több tízezer embert derített jókedvre a járvány eddigi leghúzósabb időszakában. Forgatókönyvíró, mégis a gátlástalanul vicces blogja tette ismertté. A blogból pedig könyv készült, és már egy filmes produkciós cég is lecsapott rá. Bemutatjuk Benedek Ágotát.
Egészen új kontextusba, a közösségi média mai világába helyezi a történelmi múltat Lőrinc László munkája.
A görög Alexis Alexiou, miután túlélte a három csapást, megírta egy könyvben a tapasztalatait.
Sokadik beszélgetőkönyvét jelenteti meg Bérczes László. Ez alkalommal sem kell csalódnunk.
A bocsánatkérés sem maradt el.
Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció képviselője olvasott fel egy verses történetet a Meseország mindenkié című kötetből.
A farkasok intelligensen kommunikálnak, szeretik családjukat, de gondoskodnak öreg társaikról is. Mindemellett mindig kaphatók egy kis játékra. Ezt tapasztalta a vadállatok között élve Elli H. Radinger német farkasszakértő, aki könyvet is írt az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban töltött éveiről.
A kádári szociális juttatási rendszer és az orbáni közmunka között is párhuzamot von Ladányi János szociológus Hanyatló világok című "szubjektív tudományos önéletrajza".
Márai Sándor, Krasznahorkai László és Konrád György szövegeiben is otthonosan mozognak a holland olvasók, de a profi műfordítások mellett egy történelmi epizód is szerepet játszott abban, hogy a hollandok közül sokan beleszerettek a magyar irodalomba – az írókba pedig néha szó szerint is.
Rögtön a nagyvadra megy a NER, amikor a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül bevásárolja magát a könyvkiadást és -terjesztést domináló Libri-csoportba. Miért? És innen hogyan tovább?
A legújabb olvasásszociológiai kutatás szerint az elmúlt 15 év alatt újabb nagy lépést tett az ország a könyvmentes élet felé. A rendszeres könyvolvasók aránya a rendszerváltáskor még közel háromszor akkora volt, mint jelenleg.
A könyv egy családi utazás során készült jegyzetekből kerekedett szubjektív beszámolóvá.
