A közszférában megszűnik a szakszervezeti tagdíjak automatikus levonása
Az érintettek tiltakozása ellenére benne maradt ez a csomagban, ahogy az is, hogy ezentúl nem kell elmagyarázni a dolgozóknak a munkavédelmi szabályokat.
Az érintettek tiltakozása ellenére benne maradt ez a csomagban, ahogy az is, hogy ezentúl nem kell elmagyarázni a dolgozóknak a munkavédelmi szabályokat.
Összesítve 26 ezerrel többen dolgoznak most, mint 2022 májusában.
Sok száz embert rúg ki egyik napról a másikra a kormány, de még így sem látszik, hogy ez elég fedezetet teremtene a maradók béremelésére. Lassan már a versenyszféra is biztosabb jövőt kínál, mint a közszolgálat.
Béremelés jön a közszférában, így teremtik elő a fedezetét.
„A kormány akkor adott, amikor kevesebb szükség volt rá, és akkor vett el, amikor adnia kellett volna" – hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette öt szakszervezet, hogy csatlakoznak a tanárok kezdeményezéséhez, és a fizetések inflációhoz igazítását szeretnék elérni.
A 2-5 százalékos emelés régen jó alkunak tűnt, most viszont látják elrobogni az árakat.
Ősztől ismét a kormány engedélye nélkül foglalkoztathatók a közszférában a nyugdíjasok.
Sorra fogadta el a Parlament azokat a törvényjavaslatokat, melyeket még március végén, korlátlan felhatalmazással a zsebében nyújtott be a kormány. Többségüknek semmi köze a járványhoz, ha csak annyi nem, hogy így sokkal kisebb visszhangja volt, mint lehetett volna egy normál időszakban.
Az országgyűlés huszonegy előterjesztésről szavaz. Döntés születhet a Budapest–Belgrád-vasútvonalról és a Corvinus-modell kiterjesztéséről is.
Szeretnék, ha Orbán ígérete meg is valósulna, és követelik a béren kívüli juttatások adókedvezményeinek visszaállítását.
Évről évre javul az Állami Számvevőszék szerint a korrupció elleni védettség, a kockázatelemzés viszont nem az erőssége az állami intézményeknek.
Négy hét igazgatási szünetet is szeretne a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete.
Nem lehet új munkaviszonyt létesíteni a hivatalokban, illetve a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó egyéb szerveknél.
A Fidesz 2010-ben még a 2 milliós bérplafon híve volt, ez mára annyira megfordult, hogy vezetői szinteken (néhol már az ügyvezető igazgatói szinten is) bőven 2 millió forint felett fizetnek.
Két olyan kormányablak is bezárt a fővárosban, amelyet kevesebb mint egy éve nyitottak meg. A Keleti és a Nyugati pályaudvarnál található irodák hivatalosan karbantartási munkálatok miatt nem fogadnak ügyfeleket, a szakszervezet szerint azonban más az ok.
A közszolgák nemrégiben még sztrájkra készültek.
Öt levelet küldött már a miniszterelnöknek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, de Orbán még mindig nem jelölt ki olyan személyt, aki a kormány képviseletében tárgyalna velük a követeléseikről.
Több forrásból úgy értesültünk, a kormány egy rendelettel márciustól feloldotta a tavaly elrendelt létszámstopot a közigazgatásban. Ennek egyik oka lehetett, hogy 2500 ember mondott fel márciusban – főként a hirtelen jött, kecsegtető végkielégítés miatt –, van, aki emiatt a rendszer összeomlásától tart. A felmondási idő még nem járt le, így a hatás még nem látszik, de a Miniszterelnökség a jövő miatt sem aggódik.
Egyelőre nem tudni, kivel tárgyalhatnak a bérek rendezéséről.
Hajlandók tárgyalni a kormánnyal a közszolgálati dolgozók, követeléseiket nyílt levélben adták Orbán Viktor értésére.