Noha kezdetben arra lehetett számítani, hogy a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezelése majd leköti a kormány összes energiáját, szinte rögtön kiderült, ez nem lesz így. A friss, határidő nélküli felhatalmazási törvénnyel a zsebében a kormány kapásból benyújtotta

• a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás gyorsításáról és 10 évre szóló titkosításáról,
• hat egyetem alapítványi fenntartásba helyezéséről,
• a színházak felügyelőbizottságainak átalakításáról, a Városliget változtatási tilalmának eltörléséről, a színházak felügyelőbizottságainak átalakításáról és a nemváltoztatás tilalmáról

szóló törvényjavaslatokat, 5 másikkal egyetemben, melyek döntő többségét kedden fogadta el a Parlament. A törvényjavaslatok java részének semmi köze nem volt a járványhelyzet kezeléséhez, legfeljebb annyi, hogy ebben az időszakban kisebbet szólnak az ilyen típusú javaslatok. Nem tudni, hogy a kormány mióta tervezgette ezeket, a tavaszi jogalkotási programjában mindenesetre a fenti felsorolásban szereplők egyike sem bukkant fel.

Kétharmaddal megy a Ház

Külön érdekesség, hogy több kétharmados törvényjavaslatot nyújtott be a kormány úgy, pár nappal korábban még azzal érvelt, azért kell neki a korlátlan felhatalmazás, mert nem tudni, működőképes lesz-e az Országgyűlés a járvány alatt. Mint látjuk, működőképes, a Budapest-Belgrád vasútépítés 10 évre szóló titkosítása átment.

Az időközben 82 milliárd plusz pénzzel megtoldott beruházás mellett Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn a Parlamentben azzal érvelt, Kína nem fog meggyengülni, áruik ugyanúgy érkeznek majd Európába, ezért fontos, hogy azok szárazföldi szállításánál versenyben legyünk. A kínai hitelből finanszírozott projekt a kormány szerint kiemelten fontos, a beruházásnak pedig mielőbb neki kell állni. (A kivitelezést Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte, konzorciumban.)

Nem ez volt az egyetlen kétharmados törvény kedden: a Parlament megszavazta, hogy a képviselőcsoportok támogathatják a pártjukat (miután a pártok költségvetésének felét elvette a kormány a veszélyhelyzet elleni védekezésre hivatkozva).

Egyúttal megkapta a felhatalmazást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat arra, hogy gyakorlatilag mindent megtudhasson egy adott állampolgárról. A rendőrök pedig még az ártatlanul meggyanúsítottak adatait is 20 évig őrizhetik. A most elfogadott javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is, aki – a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében – kifejtette: a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.

Szintén kétharmados törvénnyel kerültek különböző, szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok egyházi fenntartók tulajdonába.

Ettől még nem indul be a Liget-projekt

A Parlament megszavazta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett salátatörvényt is, amely a többi között eltörölte a változtatási tilalmat a Városligetben. A kormány ezzel felülírta a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletét. Volt, aki úgy értelmezte, ez egyenes utat jelent a leállított Liget-projekt végigviteléhez, Karácsony Gergely főpolgármester azonban nem osztotta ezt a véleményt. A HVG360-nak adott interjúban pár hete arról beszélt, a törvény elfogadása után változtatási tilalmat nem tudnak majd elrendelni, de erre nincs is szükség, mert hamarosan elfogadják a Városliget új építési szabályzatát, ami után nem lehet új épületet építeni.

A sokat vitatott előadóművészeti törvényhez is ezzel a salátatörvénnyel nyúltak hozzá: az állammal közösen működtetett színházaknál a jövőben három helyett öttagú lesz a felügyelőbizottság, amelyből három embert a minisztérium nevez ki és hív vissza.

Ugyanezzel a salátatörvénnyel lehetetlenítették el a nemváltoztatást is, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával ugyanis elérték, hogy a jövőben a születési anyakönyvbe bekerüljön a születési nem is, ami “az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem”. A születési nem a jövőben felváltaná a személyazonosító nyilvántartásban szereplő nemet, ez az adat pedig “nem változtatható meg”. A módosítás sok embert nem érint, de ettől még elvi jelentősége van.

Ez volt az a javaslat, amely egyik eleméből villámgyorsan visszakozott a kormány: mégsem vonták a védelmi bizottságok gyámsága alá a polgármestereket.

Tiszta udvar, rendes közmunkás

A kedden elfogadott egyik törvénnyel három hónapra kizárják mindazokat a közmunkából, akiknek rendezetlen a lakókörnyezete (tételesen felsorolták azt is, mi számít annak). Az indoklás szerint a módosítással ösztönözni akarják a közmunkásokat arra, hogy "a település szépítése érdekében végzett napi munkájukkal összhangban a közvetlen lakókörnyezetüket is tartsák rendben." A kormány szerint ez “az álláskeresők családjának érdekét ugyanúgy szolgálja, ahogyan a teljes települési lakóközösségét. Egy adott település általános rendezettsége pozitív hatással van az ingatlanok értékére, a turizmusra és a befektetési hajlandóságra.” Az már egy más kérdés, hogy ezzel megint semmibe vette a kormány az Alkotmánybíróságot, amely 3 évvel ezelőtt kimondta, rendezetlen udvar miatt nem lehet senkit kizárni a közmunkából.

Ez a kérdés most különösen aktuális: a kormány úgy próbálja csökkenteni a munkanélküliséget, hogy a jelenlegi 100-ról 200 ezerre emeli a közfoglalkoztatottak létszámát.

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó előterjesztésről is szavazott a ház, amivel a kulturális szféra dolgozóitól elvették a közalkalmazotti státuszt, november 1-el, hiába tiltakoztak ellene a szakszervezetek. A minisztérium szerint mindenesetre előnyös lesz a váltás.

A keddi döntéssel hat intézmény, a Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ingatlanai kerülnek alapítványi vagyonkezelésbe, a MOL és a Richter 10-10 százalékos részvényplakettje pedig a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz.