Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több forrásból úgy értesültünk, a kormány egy rendelettel márciustól feloldotta a tavaly elrendelt létszámstopot a közigazgatásban. Ennek egyik oka lehetett, hogy 2500 ember mondott fel márciusban – főként a hirtelen jött, kecsegtető végkielégítés miatt –, van, aki emiatt a rendszer összeomlásától tart. A felmondási idő még nem járt le, így a hatás még nem látszik, de a Miniszterelnökség a jövő miatt sem aggódik.

2500 ember állt fel a központi közigazgatásból és a kormányhivatalokból márciusban – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A távozás mértéke sok helyen meglepte a vezetést, illetve a maradókat is. Van, ahol szinte teljes osztályok "szűntek meg", tudunk olyan vidéki kormányhivatalról, ahol az elmondások szerint szinte a teljes útügyi osztály, illetve a földhivatali részleg fölállt.

Lapunkat megkereste egy névtelenséget kérő, vidéki hivatalban dolgozó nő, aki arra panaszkodott, náluk a várt 10 százalék helyett az emberek 35 százaléka mondott fel, amelynek következtében a helyi kormányablakban is gondok voltak.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné azt mondja, van, ahol a katasztrófavédelem – konkrétan a vízügy – több mint kétharmada távozott,

szinte mindegyik szakterület kiürült, a katasztrófavédelem, a gyámügy, de gondok lehetnek a kormányablakokban is.

A szakszervezet feldúlt hangvételű leveleket is kap, az egyiket idézte is Borosné: „óránként mondanak fel a kollégák, a gyámhivatalban egy szociális ügyintéző maradt, elmennek a kormányablakosok is, lavina söpört végig, mindenkit elüldöztek.”

Boros Péterné
©

Egy másik olvasónk azt vetette föl, nem tudja, mennyi pénz van a végkielégítésekre. Ez azért lényeges, merthogy emiatt távoztak önként az állami alkalmazottak, különösen a nyugdíj előtt állók jártak jól, akik igen sok pénzt kaptak. És kérdés, hogy ha a kormányhivatalok a személyi keretből kifizetik az összeget, akkor marad-e pénz új embert fölvenni. Mert ha nem, akkor

összeomolhat az államigazgatás.

Mástól is hallottunk ilyen félelmet.

Borosnének nem volt pontos információja arról, hányan álltak fel a közigazgatásból, azonban azt mondja, a kormányzat a januári állapothoz képest országosan 2600 fővel akarta csökkenteni a dolgozói létszámot, megyénként eltérő arányban. A szakszervezet azt kifogásolja, hogy nincs „létszámtükör”, vagyis nem vetették össze az engedélyezett létszámot sem a ténylegesen betöltött álláshelyekkel, sem azzal, hány ember kellene az adott szakmához. Enélkül pedig nem lehet megmondani, melyik szakterületen hiányzik ember.

Az emberek azt tapasztalják majd, hogy nem lehet ügyet intézni

– mondja Borosné. Fennakadásnak most még nyoma sincs, a március közepén felmondottak még egy-két hétig biztosan a helyükön maradnak. A Miniszterelnökség mindenesetre pozitív:

a bürokráciacsökkentés a kormányhivatalok és a minisztériumok működését nem érintik, minden ügyintézés a megszokott rend szerint zajlik, az állampolgárokat tehát ez semmilyen módon nem érinti.

Beszéltünk egy névtelenséget kérő vezetővel, aki azt mondja, az ő számításai szerint megyénként a dolgozók 5-6 százaléka távozott, ám miután

a létszámstopot március 1-el feloldották,

a távozók harmada helyére újakat vehet fel. Másik két forrásunk is megerősítette, a tavaly elrendelt létszámstopot egy titkos kormányrendelettel oldották fel. Rákérdeztünk erre a Miniszterelnökségnél, amely azt válaszolta, a március 1-ével hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében

kötött létszámgazdálkodás van a kormányzatban, ezért nem szükséges létszámstop.

Ez tehát nem azt jelenti, hogy a minisztériumok és háttérintézményeik most már korlátlanul vehetnek fel dolgozókat, hiszen a bürokráciacsökkentés továbbra is cél és ennek megfelelően minden minisztérium, intézmény csak fix létszámú álláshelyet tölthet fel – tették hozzá.

Képünk illusztráció
©

A rendszer működésére rálátó informátorunk szerint csak januárig kell kihúzniuk: akkor ismét alapjaiban változik a munkarend – a másodfokú ügyek például átkerülnek a közigazgatási bíróságokra –, ami számukra jelentős könnyítést jelent.

A közszférából január elsejei hatállyal már sokakat elküldtek: a pontos létszámot nem tudni, a Miniszterelnökség kérdésünkre csak annyit írt,

6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és háttérintézményeiknél,

de ezek egy része lehet betöltetlen álláshely, illetve olyan is, amelyből valaki nyugdíjba megy.

Márciussal emelkedett a napi munkaidő, a kormány pedig az átlagosan 30 százalékos béremelést gondolta ki kompenzációként a maradóknak. Az azonban már korábban kiderült, ez durva átlag, van, aki semmit sem kapott, más pedig csak ennek töredékét.

Megint jön a hullámvasút?

A létszámstop feloldása miatt erős a gyanú, hogy ugyanaz ismétlődik, mint korábban: „sok kormány próbálkozott már leépítésekkel, de általában nem értek célt. A létszám hirtelen lecsökkent, de aztán visszaemelkedett” – mondta Herczog László, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere.

A leépítések azért nem szoktak sikeresek lenni, mert a feladatok nem változnak, és előbb-utóbb kiderül, hogy azt valakinek mégis el kell látnia.

Most is azt várja, az emberek idővel az emberek visszaszivárognak, ugyanúgy, ahogy korábban is. A kormányok mégis kampányszerűen nekifutnak a leépítésnek.

A számok viszont azt mutatják, most jóval többen dolgoznak a közigazgatásban, mint 11 évvel ezelőtt: míg 2008-ban 286 ezer, addig 2018-ban 424 ezer embert foglalkoztatott az állam. Herczog arra figyelmeztet, az összehasonlítással vigyázni kell, a statisztika összetétele változhat, ráadásul ez nem a színtiszta bürokrácia, ide tartozik a katonaság, rendőrség is. Az Orbán-kormány centralizál is, ami emberigényes.

©

Ez nem elég

A Munkadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) pár hónapja javasolta 100 ezer ember elküldését a közszférából, azzal érveltek, velük lehetne pótolni a versenyszférában lévő, durván 200 ezres munkaerőhiány egy részét. Ők a közigazgatás mellett a közalkalmazottakban (tanárok, egészségügyi dolgozók), illetve a közmunkásokban gondolkodnak, vagyis egy több mint 700 ezres tömegben. Az elbocsátás mértékét Gulyás Gergely miniszter még ebben a széles körben sem tartotta reálisnak.

Herczog szerint megalapozatlan kijelentés, hogy az állami szférában dolgozókkal lehet a versenyszféra munkaerőhiányát csökkenteni, „ez olyan, mintha az elbocsátott belgyógyásznak azt mondanák, helyezkedjen el szemészként, abból hiány van”. Bár a jogászoknak könnyebb dolga van, ha valaki az államigazgatási jogban járatos, nem garantált, hogy a versenyszférában is kell a munkája. „A vállalatoknál nem kell rendeletet alkotni.” Az ügyintézőkre is igaz ez: az adott területükön speciális tudással rendelkeznek, de nem biztos, hogy ez kell a versenyszférába is.

Saját magával is tud példálózni: „Egész életemben az államigazgatásban dolgoztam, rengeteg érdekegyeztetésen vettem részt. Ha 45 éves lennék, akkor sem hinném, hogy különösen bukna rám a versenyszféra. Amit csináltam – a jogalkotás –, az államigazgatás-specifikus. Miután érdekképviseletekkel is tartottam a kapcsolatot, egy vállalaton belül esetleg munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozhatnék.”

A váltás tehát semmiképpen sem automatikus, ezért egyénileg kell foglalkozni az emberekkel, a képzésre szükség van – mondja. Megkérdeztük az MGYOSZ alelnökét, Rolek Ferencet is, hogy szerinte mennyire automatikus az átjárás. Ő úgy véli, a nagy munkaerőhiány miatt az év elejével elbocsátottak többsége biztos talált állást – főleg miután zömmel gazdasági vagy jogi végzettségű embereket rúgtak ki januári hatállyal, de adminisztrációs munka is van a versenyszférában –, ám az koránt sem biztos, hogy mindenki ugyanazt tudja csinálni a versenyszférában, mint amit előtte csinált, de ezért vannak a képzések, átképzések.

Mit kaptak a kirúgottak?

Az átképzés emlegetése azért is érdekes, mert a kirúgottak számára a kormány meghirdette a Karrier Híd programot, amelyre az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál lehet jelentkezni. Ott helyben önéletrajzíráshoz, állásinterjúhoz kapnak tanácsot a jelentkezők, átképzésére a budapesti, illetve a Pest megyei kormányhivatalokhoz irányítják őket. Volt olyan terv, hogy a kirúgott kormánytisztviselőkből majd ápolónők lesznek, úgyhogy megkerestük mindkét kormányhivatalt, hogy végül milyen képzések indultak, azokra hányan jelentkeztek, de napok óta nincs válasz a kérdéseinkre. A hivatalok honlapján sem találtunk erről információt.

Nem jutottunk előrébb egy másik kormányzati ötletnél sem: a Restart Up néven meghirdetett, vállalkozás indítását segítő programnál sem az államiba botlottunk bele, mikor a Google-keresés után felhívtuk az azonos ötleten alapuló, ugyanolyan nevű, ám már régebb óta futó program munkatársát. Ő nem hallott a konkurencia indulásáról. Az állami program felelőse az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de őket hiába kerestük, tovább küldtek a Miniszterelnökséghez. Onnan az erre vonatkozó kérdésünkre még nem kaptunk választ, annyit közöltek, a Karrier Híd programba 245 ember jelentkezett, de azt már nem részletezték, közülük bárki részt vesz-e átképzésen. A minisztérium mindenesetre a 245 jelentkezőből azt a következtetést vonta le, hogy

a munkaerőpiac erős felszívó hatása miatt a munkahelyváltás többnyire nem okoz gondot.

Vagy nekik van igazuk, és a könnyű elhelyezkedés miatt nem jelentkezett szinte senki, vagy pedig azért, mert nem tartják elégnek az ajánlatot. Korábban ugyanis épp erre panaszkodott egy érintett olvasónk.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Törvénybe iktatná az abortuszhoz való jogot Obama alelnöke

Húszéves dal döntött rekordot Strache botránya miatt

Húszéves dal döntött rekordot Strache botránya miatt

„Elég egy telefon felülről”: szabadulna a francia bankár a moszkvai börtönből

„Elég egy telefon felülről”: szabadulna a francia bankár a moszkvai börtönből

Így próbálja befolyásolni Oroszország az EP-választásokat

Így próbálja befolyásolni Oroszország az EP-választásokat

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Lassan bármit megtehetnek az albérletek kiadói, annyian keresnek lakást

Lassan bármit megtehetnek az albérletek kiadói, annyian keresnek lakást