A kormány szerint nincs szükség ennyi emberre a közszférában, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. A két fél egymással nem egyeztet, pedig hétfőn már bejelenthetik, hogyan bonyolítják le a beígért leépítést.
A Policy Agenda a létszámokat és a béreket vetette össze a tíz évvel ezelőttiekkel.
A 24.hu úgy tudja, nem igaz, hogy a kormány megállna a korábban bejelentett 15-20 százalékos leépítésnél.
Gulyás Gergely miniszter 15-20 százalékos leépítést ígért.
Váratlanul derült ki, hogy a közszférában érvényes létszámstop a rezidensképzésre jelentkezőkre is vonatkozik. A minisztériumban a szakszervezetnek kedden azt mondták, pár napon belül megoldják a június óta ismert problémát, de ezt csütörtök délutánig még nem sikerült megtenni.
Hamarosan táncra perdülhetnek az ápolók és a szociális munkások is, ugyanis Cser Ágnes, az egészségügyi és szociális szférában dolgozók szakszervezeti elnöke mozgalmat indít azért, hogy jobban érezzék magukat az ágazatban dolgozók, élő zenére táncolhatnak majd. Az egyedülállók részvételének a támogatására egy nemzeti nagymama-nagypapa szolgálatot szerveznének. A kezdeményezést Hódmezővásárhelyen jelentették be.
Meghatározott cégeknél elkölthető elektronikus utalvány révén növelné a közszféra dolgozóinak bérét Domokos László.
Megtárgyalta a Költségvetési Tanács a 2019-es költségvetés tervezetét. Komoly problémát nem látnak, bár az uniós elvárásoknak nem felel meg.
Az Állami Számvevőszék elnöke úgy látja, hogy az utóbbi években jelentősen szűkült itthon a feketegazdaság. Domokos László a Profit7.hu-nak adott interjúban azt is állította, hogy a magyar közintézmények egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzésében.
Erről panaszkodott egy kerekasztalvitában Szaúd-Arábia közszolgálati minisztere. Ha minden így megy tovább, akkor három év múlva itt a csőd.
Csepreghy Nándor ismét bedobta azt a tervet, hogy a közszférából elbocsátottak segítenek majd megoldani a munkaerőhiányt a magáncégeknél. A szakszervezeti vezető szerint előbb mennek külföldre, minthogy ezt megvárnák.
Akár a sztrájkra is készen áll a mentők néhány dolgozója, mások jogi lépéseket fontolgatnak, vagy a nyilvánossághoz fordulnának. Az államkincstár új rendszere miatt ugyanis késedelmesen jutottak illetményeikhez, és ezzel nincsenek egyedül a közszférában.
Igazán nagyvonalúnak próbált látszani a kormány a bezárásra, összevonásra ítélt háttérintézmények távozni kényszerülő dolgozóival, de megeshet, inkább pitiánerkedni sikerül. Brutális végkielégítéseket lengettek be nekik, de azt “elfelejtették” kommunikálni, hogy könnyen lehet, ezeket a pénzeket terheli az állami végkielégítésekre kivetett 75 százalékos különadó. Így meg már sokkal vékonyabb a 3-4-szeresére növelt lelépési pénz.
75 milliárd forint jutna jövőre az álláskeresési járadékra az idei 55 milliárd helyett. A több mint egyharmados növekedésre a legvalószínűbb magyarázat a közszférában történő jövő évi leépítések.
Több tízezer dolgozó tíz éve nem kapott béremelést a közszférában. Sokan a jobban fizető multikhoz menekülnek, a kisebb cégek pedig képtelenek lépést tartani a nagyok kényszerű bérfejlesztésével.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 5 milliárdot költhet létszámleépítések kezelésére.
Káoszhoz vezetne a közigazgatásban egy több tízezer fős közalkalmazotti elbocsátás - mondta a Magyar Nemzetnek Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.
Hét erdőgazdasági vezető is kétszer annyit keres, mint a miniszterelnök, miközben a stratégiai vállalatok első emberei akár háromszor annyi pénzt vihetnek haza, mint Orbán Viktor – derült ki a Népszabadság által kikért adatokból. Összesen 25 vezérigazgató bére haladja meg a korábbi, kétmillió forintos bérplafont.
Orbán Viktor határozatban rendelte el, hogy 8,7 milliárd forintot csoportosítsanak át a Miniszterelnökség céltartalékából a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára.
