Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank lakossági hiteltermékekért felelős munkatársa.
Mostantól nem kell fél évet várnia annak, aki nem egészségügyi célra költené az egészségpénztári megtakarítását.
A többség azonnal vagy legfeljebb kisebb felújítás után költözhető lakást venne.
Az éjszaka megjelent jogszabálytervezet alapján a kormány a változatlan 7,99 százalékos szinten tartaná 2025. július 1. és 2025. december 31. között azon szabad felhasználású diákhitelek kamatát, melyeknél a szerződéskötésre 2024. december 31-ig sor került. Az idei évben kötött, illetve az új szerződések következő fél évre érvényes kamata még nem ismert.
Ezen a mostani hitelcsúcs sem tud változtatni – mondja a szakértő.
100 lakásvásárlásból már csak 3 kapcsolódik olyan fiatalokhoz, akik épp elköltöznének a szülői házból.
A Bankmonitor számításai szerint egy 20 millió forintos ingatlanhitelre a régiós átlagnál 5,7 millió forinttal fizetnek vissza többet a magyar ügyfelek. Mindezt úgy, hogy a bankok még olcsón is adják a kölcsönöket – miért járunk akkor mégis rosszabbul?
Egy éve még csak a lakáshitelek 25 százalékánál haladta meg a kölcsönösszeg vételár 70 százalékát, ma már több mint egyharmadnál.
Nagy a kereslet, szűk a kínálat, drágulnak a lakások, amihez egyre nagyobb hitelt kell felvenni. Egy budapesti új lakás négyzetméteréért átlagosan 1,68 millió forintot kell már kicsengetni.
Idén márciusban rekordközeli összeget, 137 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek.
Emelkednek az ingatlanárak, így a vásárlók már 25 millió forint fölötti kölcsönöket vesznek fel.
Az állampapír-kifizetések és a kormányzati intézkedések nyomán felpörgött az ingatlanpiac, ugranak az árak, ám aligha épül több új lakás.
Harmadával nőttek az egészségpénztárak lakáshitelekhez kapcsolódó kifizetései tavaly.
Magyarországon a lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami nemzetközi összehasonlításban is kimagasló arány. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank legújabb statisztikái meglepő képet festenek Budapest lakóingatlan-piacáról: a fővárosi ingatlanok mindössze 68 százalékában lakik a tulajdonos. A Bankmonitor írt arról, mi minden következik ebből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérése alapján a megkérdezett hazai bankok 67%-a valamilyen formában szigorítana a lakáshitelek árjellegű feltételein, azaz drágítaná a lakáscélú kölcsönöket. De nem eszik ilyen forrón a kását, mennyire lehet reális egy komolyabb kamatemelés?
Az emelés a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamatát nem érinti, de az állami kamattámogatású lakáshitelekét sem, amilyen például a CSOK Plusz.
Közel 30 százalékuknál az ingatlan értékének már 70 százalékát is meghaladta a folyósított hitel összege.
A tudatos takarékosság a lakásárak meredek emelkedésével egyre fontosabb tényezővé válik az önálló életre készülő, és ezzel együtt új otthonra vágyó fiatalok, családok körében. De legyen szó bárkiről, aki biztonságos, kiszámítható módon szeretne lakáscéljaihoz közelebb kerülni, az OTP Lakástakarék Prémium lehetőséget nyújt mindazoknak, akik hosszú távon saját ingatlanban gondolkoznak. A termék egyaránt vonzó megtakarítási és hitelopciókat kínál, a modern ügyféligényekhez igazítva, akár online szerződéskötési lehetőséggel is. Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója ad némi betekintést a termék céljait, piaci fogadtatását és a jövőbeli fejlesztéseket illetően.
2024-től az első saját otthonukat megvásárló fiatalok akár 10 százalék önerővel juthatnak lakáshitelhez, ami jelentős könnyítés az egyébként minimálisan elvárt 20 százalékhoz képest. Ez ugyanis azt jelenti, hogy például egy 60 millió forintos lakás megszerzéséhez 12 millió forint helyett akár 6 millió forint is elegendő lehet. De kik kaphatnak 10 százalékos önerővel lakáshitelt, milyen feltételei vannak az egyes bankoknak a jogszabályban foglaltakon túl? Ezt járják körül az alábbiakban a Bankmonitor szakértői.
A jelenlegi piaci helyzet és a hosszú pénzpiaci hozamok növekedése áll a drágulás hátterében.
