Az építkezők újabb két év felmentést kaptak az új lakóépületek szigorú energiafelhasználási előírásainak teljesítése alól. Addig nem kell legalább BB besorolást szerezniük a használatbavételhez.
Az idei első félévben valamivel kevesebb lakás épült, ám több építési engedélyt adtak ki.
Minden településkategóriában csökkent a lakásépítés a Központi Statisztikai Hivatal szerint.
A számítási kapacitás fenntartásához óriási energia szükséges. A briteknél ez annál is nagyobb, mint amire elsőre gondol.
2035-től már csak tisztán elektromos személyautókat lehet forgalomba helyezni. Ez nemcsak az elektromos szolgáltatókat állítja új kihívás elé (részben a gyorstöltőállomások kiépítése miatt), de az ingatlanfejlesztőket is: a meglévő elektromos kapacitásokkal kell úgy gazdálkodniuk, hogy jusson elég áram egy lakó- vagy irodaépület lakásai, irodái, közös helyiségei, valamint a mélygarázsokban mindinkább igényelt autótöltők ellátására is. Novotny Dénes, az Alteo Nyrt. e-mobilitási leányvállalata, az Altego Kft. ügyvezetője segítségével azt mutatjuk be, miként sikerült ezt megoldani az angyalföldi Kassák Passage esetében, ahol a 300 autóbeállóhely ötödénél építettek be saját, névre szóló töltőt. Hogyan lehet előteremteni az ehhez szükséges teljesítményt, miként lehet használni, mennyire éri meg, és mire számíthatunk a jövőben, ahogy egyre nagyobb igény támad az otthoni autótöltésre?
Építésznek sem kell lenni hozzá, hogy valaki jelentős támogatáshoz jusson az Airbnb most induló pályázatán.
Az elmúlt tíz év alatt nagyra nőttek az elővárosok Budapest, illetve néhány nagyobb ipari centrum körül. Nem volt egyenletes a változás, míg Szabolcs-Szatmár folyamatosan ürül ki, addig állandó növekedésről csak két megye számolhat be. Az elvándorlás Budapestet is érinti.
Soha nem látott tempóban népesülnek be Budapest és néhány vidéki város agglomerációs övezetei. A kormány addig fűtötte a lakáspiacot, amíg a fejlesztőkön kívül mindenki más rosszul járt.
Országosan 26 százalékkal kevesebb lakást adtak el az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban ilyenkor. A visszaesés mértéke a kisebb városokban a legnagyobb, de Budapesten is közel 10 százalékos. A lakások alapterülete több mint egy négyzetméterrel nőtt.
Az Ingatlan.com arra számít, hogy a meredek áremelkedés tovább folytatódik.
29 százalékkal csökkent az átadott lakások száma 2021-ben 2020-hoz képest, de az új építési engedélyek száma alapján szinte biztos, hogy 2022-ben újra növekedést látunk majd.
Úgy tűnik, Zsámbékon a jelenleginél csak jóval nagyobb telekre lehet majd kétlakásos társasházat építeni.
Ahogy szigorodnak a jogszabályok, úgy válnak egyre népszerűbbé a környezetkímélő lakásfejlesztések, ami a lakásfejlesztő vállalkozások forgalmán is érződik. Ugyanakkor sokszor a vásárlás megfékezése teszi a legtöbbet környezetért, hiába sarkallnak fejlesztésre a kormányzati támogatások.
A legnagyobbat a megyék közül Tolnában, a városok közül Salgótarjánban nőttek az ingatlanárak, Budapesten a Krisztinaváros és a Tabán drágult a legjobban az idei első kilenc hónapban. Az újraindult növekedés hátterében a támogatási rendszer, az inflációs félelmek és a még vonzó hitelek állnak.
Budapesten jelentősen nőtt az átadott lakások száma, az ország összes többi részén csökkent. Ezzel együtt az új családi házak száma visszaesett, a lakóépületekben épült lakásoké nőtt. A kiadott építési engedélyek a jövőre fordított trendet vetítenek előre: visszaesés Budapesten, növekedés mindenhol máshol.
A XII. kerületben már 2,5 millió forintos négyzetméterárak vannak.
Stabilizálódott az építőanyag-piac, de árcsökkenés helyett inkább a forgalom csökken, a kereskedők árrését felzabálta a drágulás, és több magánberuházó is eltántorodott. Ellátási hiány azonban nincs, és a stabil árak révén már végre tudnak számolni az új lakások építésében utazó nagyberuházók: 200-300 ezer forinttal magasabb négyzetméterárakkal.
Hiába a Covid utáni fellendülés, most valószínűleg nem lesz ingatlanboom. Új lakásból viszont nem tudnak annyit építeni, hogy elég legyen.
A munkaerőhiány lassítja az építkezéseket, az építőanyagok és a munkaerő magasabb ára az árakat hajtja fel.
Több ezer éve használja az emberiség a téglát, amelynek a történetében nem csak az hozott újdonságot, hogy gépesítették a gyártását. Az is számít, milyen az alakja.
