Mégsem vezették be az új lakóépületeket érintő energiafelhasználás jelentős csökkentésére vonatkozó előírást, és enyhült a megújulók kötelezően 25 százalékos részesedésére vonatkozó szabály is. Nem csoda, hogy nem csökken a hazai lakások energiafogyasztása.
Jóllehet az új lakásokra ismét bevezetett 5 százalékos áfa és a piac által régen várt felújítási támogatások piacélénkülést hoztak, a tartós és kiszámítható építési piac képe továbbra sem látszik kirajzolódni.
Sietnek a fejlesztők, hogy minél több építési engedélyt gyűjtsenek be a 2022 végéig élő ötszázalékos áfával. Az idén még viszonylag sok az átadás, de ezzel együtt az új lakásoknál némi drágulás várható.
A járvány ellenére több mint 28 ezer lakás épült 2020-ban, harmadával több mint egy évvel korábban.
2021-től az új építésű lakások vásárlásának és építésének is visszaigényelhető az áfája. Már sok dolgot tudni lehet erről a támogatásról, ám van néhány olyan feltétel, ami sokakat meglephet. Éppen ezért a Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 5 buktatót, amire mindenkinek figyelnie kell, ha áfa-visszatérítést szeretne igényelni.
Megtette a hatását a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus: öt éve nem adta ki olyan kevés építési engedélyt, mint idén augusztusban. A szektor felpörgetését célzó rozsdaövezeti térképről most újabb információt csepegtetett a Budapesti Fejlesztési Központ, néhány órával később pedig a miniszterelnök bejelentette: általános lesz az 5 százalékos áfa. De hogyan hathat mindez a piacra és az árakra?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz a rozsdaövezeti programmal kapcsolatban. Elég garancia-e az 5 százalékos áfa arra, hogy elérhető árú lakások épüljenek, és ne szívódjon fel a pénz az építési láncban, akárcsak a csoknál vagy a korábbi áfacsökkentésnél? Mi lesz a rozsdaövezeten kívüli területekkel, ha a fejlesztőknek csak a barnamezőn garantált a megtérülés? Ki és miből fog oda tömegközlekedést, szociális infrastruktúrát fejleszteni?
Ébredezik az ingatlanpiac a járványkómából, de nem kapcsol vissza a korábbi tempóra. Új lakásból aligha épül elegendő, amíg a kormány csak a módosabbakat támogatja.
Ugyanannyi projekt van a piacon a megyei jogú városokban, miközben harmadával kevesebb fejlesztés indult idén, mint 2019-ben. A beruházásokat a rozsdaövezetek áfa-kedvezménye indíthatja újra.
Az is látható, hogy a családi házaké a főszerep.
Budapesten is csökkent a társasházépítési kedv az idén.
Rendkívül sok lakást adtak át az idei első negyedévben, de az építési engedélyek számából már látszik, hogy vidéken vége lesz az építkezési rohamnak és Budapest is legfeljebb stagnálásra számíthat.
Ötödével nőtt az átadott új lakások száma 2019-ben, a kiadott építési engedélyeké viszont csökkenni kezdett.
Már nem mondják ki a szakértők a V-betűs szót, helyette a korrekciót használják az áremelkedés lassulására. Újra lehet alkudni, ha pedig továbbra is növekednek a jövedelmek, néhány év stagnálás után ismét felpöröghet a kereslet.
Az új lakások száma idén elérheti a 21 500-at, 2020-ra azonban már csak 16 ezer, 2021-2022-re pedig éves szinten csupán 12-13 ezer új lakás építése várható a független Építési Piaci Prognózis 2023. című kutatás szerint.
A fővárosban két kerületben van csak 500 ezer forint alatt az új lakások átlagos négyzetméterára.
Az egy évvel korábbinál 0,8 százalékkal több lakást adtak át idén az első három negyedévben, de nagyok az eltérések az ország különböző részei között.
Marbellában készül 80 luxuslakás építésére a Cordia.
Az építkezések 14 százaléka minimum egy évvel később készül el, mint ahogy azt eredetileg ígérték.
Budapesten és a vidéki városokban éves szinten több mint 20 százalékos volt a drágulás az első negyedévben.
