Az eddig egyetlen művéről ismert MS mester tucatnyi munkáját mutatja be a Szépművészeti Múzeum július 20-áig nyitva tartó kiállítása, és egyben felvázolja a művész életrajzát, sőt a monogramot is megkísérli feloldani az országhatárokon átívelő nyomkövetéssel.
A szakértő korábban bizonyítékokkal támasztotta alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben vagy egészében lebonthassák.
A „Nyitott művtöri középiskolásoknak” sorozat előadásai ingyenesek.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
„A középiskolai művészettörténet-oktatás eltörlése nem a legnagyobb probléma ebben az országban, ez csak a jéghegy csúcsa. Viszont modellezi az oktatáspolitika gondolkodásmódját, amivel gátolja és egyenlőtlenné teszi a tudáshoz való hozzáférést” – véli Révész Emese művészettörténész.
A szülők panaszolták be a tanárt, az ügyből már országos vita lett.
A Rákóczi térről, Nagy Zsoltról és a feminista gyökereiről is beszélt a HVG-nek adott interjúban.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 83 éves volt.
A Kádár-kor vizuális kultúráját, a korabeli divatot senki sem tudta úgy megfesteni Magyarországon, mint Czene Béla. A vásárlók rajongtak is a képeiért, ám a kritikusokat nem hatotta meg a pesti presszók dolce vitája, és a számtalan akt sem, amelyekhez gyakran híres modellek szolgáltattak alapanyagot. Czenét most kezdi magának felfedezni a 21. század, és ez legalább két embernek köszönhető.
78 éves korában elhunyt Beke László, Széchenyi-díjas művészettörténész, a Műcsarnok volt igazgatója.
A legendás művészettörténész, műsorvezető Budapest díszpolgára is volt.
A hatalom a közízlést szolgálja ki a historizáló épületek replikáival. A modernizmustól azért fordulnak el világszerte, mert az emberek a társadalom értékeiben is elbizonytalanodnak – mondja a velencei biennálé magyar pavilonjának kurátora.
Se külföldre, se belföldre, se múzeumba nem mehetünk már hosszú hónapok óta – erre a bajra ad most tüneti kezelést a Virág Judit Galéria, amely mesés úticélokat ábrázoló magyar festményekről készített videosorozatot. Az ismeretterjesztő kisfilmek első két epizódja a hvg.hu-n debütál: a napsütötte San Remóba és a húszas évek pezsgő metropoliszába, Berlinbe kalandozunk el.
Egy brüsszeli városházán érte a meglepetés a művészettörténészeket.
Ha egyetlen múzeumba gyűjtenénk össze a világ elveszett műalkotásait, nagyobb intézmény jönne létre, mint az összes létező múzeum együttvéve. De ki az, aki megvesz egy lopott Picassót vagy Van Goghot? Hogy lehet megtalálni ezeket a festményeket? Interjúnk dr. Noah Charney művészettörténésszel, aki az Eltűnt Remekművek című virtuális kiállítás kurátoraként segített összegyűjteni a legszebb ellopott képet, köztük egy magyar remekművet is.
Leonardo da Vinci elveszettnek hitt legendás freskója, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csata valójában sosem létezett – állítja művészettörténészek egy csoportja.
Két Klimt-szakértő is úgy nyilatkozott, hogy nem tartják valószínűnek, hogy Gustav Klimt munkája a nagykörúti lakásban talált relief.
A kép száz éve ugyanazon a falon lógott Budapesten.
