Leonardo da Vinci elveszettnek hitt legendás freskója, a firenzeiek katonai győzelmét ünneplő Anghiari csata valójában sosem létezett – állítja művészettörténészek egy csoportja.
Az amerikai Virginiai Egyetem művészettörténésze, Francesca Fiorani vezette kutatócsoport szerint a nagy reneszánsz festő valóban megkapta élete legnagyobb megbízatását az Anghiari csata megfestésére, hozzá is látott az előkészületekhez, vázlatokat is készített a freskóhoz, de még csak el sem kezdte a festést az előkészületekkel kapcsolatos problémák miatt.
Fiorani szerint kutatásuk egyértelműen cáfolja Maurizio Seracini híres olasz tudós elméletét, amely szerint Leonardo elveszett falfestménye a Palazzo Vecchio egyik nagytermének fala, egy csatajelenetet ábrázoló Giorgio Vasari-freskó mögött rejtőzik.
Seracini, a San Diegó-i Egyetem művészettörténész professzora 2008-ban jelentette be, hogy megoldotta az elveszett Leonardo-remekművet övező rejtélyt, meggyőződése szerint a freskót Giorgio Vasari (1511–1574) olasz építész, festő és művészettörténész rejthette el saját, a marcianói csatát ábrázoló falfestményével, hogy megóvja az 1503-ban elkezdett, de befejezetlenül maradt Leonardo-freskót.
A National Geographic Society negyedmillió dolláros pénzügyi támogatásával és az akkori firenzei polgármester engedélyével a professzor 2011-ben hat kis lyukat is fúrt a Salone dei Cinquecento keleti falába, és azt állította, hogy az 1563-ban készült Vasari-kép mögött ugyanolyan fekete festék maradványát találta meg, mint amilyet Leonardo Mona Lisa arcképéhez használt.
A kezdeti kutatási eredményeket azonban az olasz műemlékfelügyelet elégtelennek találta, és 2012-ben elrendelte az amúgy is hevesen vitatott falfúrás leállítását, a falat hosszú hónapokig elfedő állványzat elbontását. Seracini akciója - Vasari műve alaptalannak és károsnak tartott "meglékelése" – ellen annak idején 500 olasz és külföldi művészettörténész tiltakozott petícióban.
A Francesca Fiorani vezette kutatás eredményei szerint feljegyzések tanúskodnak a munka megkezdéséhez szükséges anyagok leszállításáról, ám ezek az alapanyagok csak a fal festéshez való előkészítésére szolgáltak, nem magára a festésre, és mivel a falat nem sikerült megfelelően előkészíteni, Leonardo nem is látott hozzá a festéshez.
Az elveszett falfestményről utoljára a 16. században tettek említést. A freskót, amely állítólag háromszor nagyobb, mint Leonardo Utolsó vacsorája Milánóban, Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként jellemezte. A festményhez készült néhány vázlat mindmáig fennmaradt.
Az Anghiari melletti ütközetben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval 1440. június 29-én. A hármas szövetség győzelme alapvető fontosságú volt Firenze politikai és katonai hatalommá válásához. Miután 1503-ban Piero Medici lemondott, és kikiáltották a Firenzei Köztársaságot, a város vezetése megbízta Leonardót, hogy a katonai győzelmet egy remekbe szabott műalkotással örökítse meg a Palazzo Vecchio Ötszázak termében.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Izrael vezetősége kemény válaszcsapásra szólította fel a hadsereget Teherán ellen.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
