#magyar mezőgazdaság

Kell nekünk télen paradicsomot enni, és szidni közben, hogy se íze, se színe, se illata?

Lehet nemet mondani, ha a gyerek télen áfonyát akar enni? Tényleg szükségünk van a tavaszi szőlőre? Van-e élvezeti értéke egy olyan gyümölcsnek, amelyik ezer kilométereket utazik, mielőtt a tányérra kerül, miközben a szélsőséges időjárás miatt valamiből egyik évben nyolcvan kiló terem, egy másik évben pedig másfél tonna? És mit kell tenni azért, hogy szívesen együnk főételként is egy korábban lenézett zöldséget? Horváth Boldizsárral, a Farm2Fork alapítójával beszélgettünk.






Földbe állt a mezőgazdaság is idén, ez a traktor nem húzza ki a gazdaságot a gödörből

Nyolc százalékkal maradt el a mezőgazdaság idei teljesítménye az előző évitől. Hiába nőtt az állattenyésztés kibocsátása, nem tudta kompenzálni a többi visszaesését. Majd harmadával kevesebb árpa és alma, tizedével kevesebb napraforgó termett, csak barackból lett több. A gazdák zsebe is megérezte az aszályt: tavalyhoz képest 35 százalékkal csökkent a jövedelmük.


A szántás felhagyására biztatja a gazdákat az állateledeles óriásgyár

Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.



Izzanak a gyümölcsösök, a növényeknek csak védekezni van erejük, és ez már a jövő évi termést fenyegeti

Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a “hab a tortán” a tavaszi fagyok után.


Aszálytól rettegnek a gazdák, és hiába jött eső, még nincs okuk megnyugodni

A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.