A magyarok 90 százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában a végrendelkezés szabályaival — derült ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából készített online felmérésből. Sok a tévhit a szóbeli végrendelkezéssel és az öröklésből való kitagadással kapcsolatban is.
Hol írjam alá? – kérdezik sokan, amikor eléjük teszik a hitelszerződést, mivel szeretnének mielőbb a pénzhez jutni. Pedig érdemes időt szánni és kérdezni, ha nem értjük a sokszor bonyolult jogi szöveget, nehogy később érjenek minket „zsebbevágó” meglepetések.
A közjegyzői kamara fontosnak tartotta megszólalni azzal kapcsolatban, hogy októbertől többszörösére emelkednek a közjegyzői munkadíjak.
Nemcsak azért érdemes írásba foglalni a lakásbérleti szerződést, mert a jogszabályok értelmében kötelező. Hanem azért, mert vita esetén a bérbeadó kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint a bérlője. A feketézéssel pedig milliós adóhatósági bírságot is kockáztat az ingatlanát kiadó tulajdonos.
Rejtett hibás autót vásárolt? Vitatja a szomszéd a telekhatárt? A vállalkozásunknál rosszabb minőségű áruval próbál átverni minket a beszállító? Nem jutunk megállapodásra a hagyatéki vagyon felosztásánál? Egy sor ilyen helyzetben nem kell feltétlenül bíróságra mennünk…
Egyre több férj és feleség ismeri fel, milyen előnyei vannak, ha házassági vagyonjogi szerződést kötnek egymással. Ez ugyanis nemcsak egy válás miatti osztozkodásnál jöhet jól, hanem ezzel az eladósodott fél például megvédheti vétlen párját a súlyos anyagi következményektől.
Fél, hogy az örököse eltapsolja az évtizedeken át gondosan felépített vállalkozása vagyonát? Vagy mert nem ért a cég irányításához, vagy mert eleve csak arra várt, hogy azt mielőbb pénzzé tegye. Létezik mindenki számára megnyugtató megoldás.
A Magyarországon mostanában napvilágot látó csecsemők közel felének a szülei nem házasok. De vajon tudja-e a már az egymilliót közelítő hazai élettárs mindegyike, mit kell tennie, ha a párjával gyermeket vállal?
Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.
A felesleges bírósági hercehurcától tartva sokan inkább veszni hagyják milliós tartozásukat. Egy George Washingtonhoz fűződő érdekes történet és egy idei magyar jogszabályváltozás azonban számos tanulsággal szolgál arra, hogy miért ne ódzkodjunk behajtani jogos követelésünket.
Szerződést írni egy ajándékról? Bármennyire is abszurdnak tűnik, ez az ajándékozó és a megajándékozott érdekét egyaránt szolgálja, bizonyos esetekben pedig jogszabály is előírja.
Felesleges utazás nélkül, akár itthonról is intézheti hagyatéki ügyeit az, aki külföldi vagyontárgyakat, például ingatlanokat örökölt. Mindez többünket érinti, mint gondolnánk, ugyanis a hazai hagyatékok kb. negyedében határon túli vagyonelem is található.
Nem szabad alapból visszautasítani az örökséget, ha az adósságot tartalmaz. Hiszen nem kizárt, hogy ezzel olyan vagyonelemekre is nemet mondunk, amelyek később felértékelődhetnek. Ráadásul a hitelezőkkel sok esetben meg lehet egyezni.
Sokan nem gondolnak a jövőre, amikor szerződést kötnek, legyen szó egy családi ház bővítése miatt felvett hitelről, lakáskiadásról, vagy akár egy együttes tagjainak járó jogdíjról. Pedig a pontatlan megfogalmazáson igen sokat lehet bukni.
Egyre többen adják bérbe ingatlanjukat, úgy, hogy értelemszerűen nem ismerik a bérlő életvitelét. A meglepetések elkerülése végett érdemes előre rögzíteni, mit nem szabad tenni a lakásban.
Házasság helyett egyre többen élnek együtt papír nélkül, még azután is, hogy gyermekük született. Kevesen tudják viszont, ha szakítanak, akár tartásdíjat is követelhetnek a másiktól.
Tonnányi hivatalos papírt kell kitöltenie annak, aki külföldön vállal munkát vagy telepedik le, és elvált szülőként vagy a másik szülő nélkül magával viszi a gyermekét is. Új élete azonban gyorsan rémálommá válhat, ha a másik szülő beleegyező nyilatkozatát nem viszi magával.
Mindent megterveznek az esküvőre, erre a papírra mégis kevesen gondolnak. Pedig a házassági szerződés nemcsak az osztozkodást könnyíti meg, megvédhetjük vele párunkat a felhalmozott adósságunktól.
Százezreket adunk kölcsön anélkül, hogy papírt írnánk róla, mondván, csak nem fordul elő, hogy nem adják vissza a pénzünket! Pedig ez gyakran megesik, amitől egy közjegyző előtt aláírt kölcsönszerződés vagy tartozáselismerő nyilatkozat megvédhet.
Sok per indul azért, mert a vitatkozó felek már a puszta tényekben sem tudnak megegyezni: a felső szomszéd nem ismeri el, hogy a beázást a fürdőszobájában eltört vízcső okozta, vagy az építtető tagadja, hogy rosszabb minőségű anyagokat épített be, mint amiről előzetesen megállapodott? Vannak ennél bonyolultabb nézeteltérések is, amelyek rendezését megkönnyítheti, ha az érintett a közjegyzőtől kéri a tények rögzítését, akár szakértő kirendelésével. Ezzel sokszor elkerülhető a pereskedés, de ha mégsem, akkor a bírósági eljárás meggyorsítható.
