Hitelt vesz fel? Az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát
Hol írjam alá? – kérdezik sokan, amikor eléjük teszik a hitelszerződést, mivel szeretnének mielőbb a pénzhez jutni. Pedig érdemes időt szánni és kérdezni, ha nem értjük a sokszor bonyolult jogi szöveget, nehogy később érjenek minket „zsebbevágó” meglepetések.
Kecsegtetőnek látszó hitellehetőséggel kereste fel 2007 elején a mexikói születésű José Cortezt egy kaliforniai bank spanyolul beszélő közvetítője. Eszerint egy 30 ezer dolláros kölcsönnel kiválthatja az összes – hitelkártya, autóvásárlás és ingatlan-jelzálog miatt keletkezett – adósságát. Meg is kötötte a kölcsönszerződést, ám amikor egy újabb, szintén 30 ezer dolláros hitelt készült felvenni, meglepve tapasztalta, hogy a hiteltartozása hirtelen 70 ezer dollárra ugrott. Mint kiderült, nem olvasta el az angol nyelvű záradékot, miszerint az őt „bombaüzlet”-hez juttató hitelközvetítőnek 10 ezer dollár jár. Ez azért jelentett nagy érvágást Corteznek, mert a fizetése mindössze 36 ezer dollárra rúgott. „Azt hittem, nem kell tovább bajlódnom a hitelkártyával vagy bármi mással, de ha pontosan elmondták volna, miről is van szó valójában, sohasem írom alá a szerződést" – vallotta be a férfi, aki óvatlansága miatt a feleségével és három gyerekével egy hatszobás házból egy egyszobás alagsori lakásba kényszerült.
Manapság idehaza a kamatok mélybe zuhanásával vonzónak tűnik hitelből megoldani a lakásgondjainkat, vagy megvalósítani régóta dédelgetett álmunkat, hosszabb külföldi nyaralásra menni, illetve venni egy új autót. 2017. június és 2018. június között egy év alatt nagyot nőtt a hitelfelvételek száma: a lakáscélúaké 39, míg a személyi kölcsönöké 48 százalékkal gyarapodott – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. Noha a háztartások eladósodottsága még messze van a válság előttitől, azért nem árt az óvatosság.
A kamatkockázat miatti bizonytalanság csökkentésének és a fizetésképtelenség elkerülésének céljából az MNB október 1-jétől szigorítja az úgynevezett adósságfék szabályokat. Ezek szerint ugyanakkora összegű hitel elnyeréséhez a jelenleginél több fizetésre lesz szükség. A legkeresettebb kölcsöntípusnál – amelynek kamatát öt évre előre lehet rögzíteni – például az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb a rendszeres havi nettó jövedelme 25-30 százalékánál, szemben a mostani 50 százalékos aránnyal.
Ám e védőhálótól függetlenül mindenkinek továbbra is ajánlatos alaposan végigböngésznie a hitelszerződését, mielőtt azt aláírja. Ez kétségtelenül nem könnyű feladat, hiszen a kontraktust általában a bankok saját jogászai állítják össze, ami a kívülállók számára helyenként nehezen értelmezhető. A szerződésekben gyakran szerepelnek olyan pénzügyi és jogi kifejezések, amelyek nem közismertek. Mint például a teljes hiteldíjmutató, az ügyleti kamatláb, a kamatperiódus vagy a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató, illetve, hogy mi a kezes vagy az adóstárs felelőssége.
Ezek értelmezésében segít, ha a közjegyzőnél jól figyelünk. A bankok ugyanis a hitelszerződések többségét közjegyzői okiratba foglaltan kötik meg az ügyfeleikkel. A közjegyzői eljárás az esetleges tévhitekkel ellentétben nemcsak a bank érdeke, hanem a hitelkérelmezőt is védi. Ennek érdekében a közjegyző az okirat aláírása előtt nemcsak felolvasni köteles a szerződést, hanem arról is meg kell győződnie, hogy pontosan megértettük-e az abban foglaltakat, és hogy ezekkel a feltételekkel valóban alá kívánjuk-e azt írni. A felolvasás alatt kérdezhetünk, pontosíthatjuk és javíthatjuk a nem tetsző részleteket, de a hallottak alapján akár el is állhatunk a szerződés aláírásától.
Amire egészen gyakran kerül sor. Ennek pontosan az az oka a közjegyzői tapasztalatok szerint, hogy sokan tényleg csak a felolvasás során szembesülnek azzal, hogy például mivel jár a kezesség vállalása, és talán jobban járnak, ha visszalépnek. A közjegyzői felolvasás az utolsó esélyünk arra, hogy korrigálni tudjuk a szerződés szövegét vagy belássuk, hogy az előnytelen ránk nézve, netán túlzott terhekkel sújt, s azt ezért ne írjuk alá. Jó, ha tudjuk, hogy a jövőben a közjegyzői okiratba csak az október 1-jétől hatályos szigorúbb adósságfék szabályok szerinti feltételek kerülhetnek.
|
Meghallgatni arany |
|
A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha olyan ügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy annak megkerülésére irányul. Ám csak a jogszabályok értelmezésében segíthet, a döntés felelőssége – vagyis, hogy aláírjuk-e az okiratot vagy nem – természetesen a miénk. A közjegyző nem fog figyelmeztetni minket az élethelyzetünkből adódó buktatókra, hiszen nem ismeri az anyagi helyzetünket, a személyes körülményeinket. Tanácsot sem várhatunk tőle, ugyanis az ő dolga az, hogy segítsen eligazodni a jogi útvesztőkben és ennek köszönhetően biztosan megértsük a szerződési feltételeket. Az viszont már a saját felelősségünk, hogy valóban odafigyelünk-e az elhangzottakra. A felolvasás kiváló lehetőség arra, hogy jó döntést hozzunk, ezért mindenképpen érdemes közjegyzőhöz fordulni hitelfelvétel esetén. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
250 ezer magyarnak van nagyon nehéz dolga, de létezik segítség
Ami az átlagember számára ujjgyakorlat, az a testi fogyatékkal élőket megoldhatatlan feladat elé állíthatja. Hát még egy szerződés vagy írott nyilatkozat, aminek nemcsak az értelmezése, hanem már az elolvasása, aláírása is gondot okozhat nekik. Szerencsére azonban megoldható, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ilyenkor is.
Ráfázhat, ha trükközik, írjon szerződést lakása kiadásáról!
Nemcsak azért érdemes írásba foglalni a lakásbérleti szerződést, mert a jogszabályok értelmében kötelező. Hanem azért, mert vita esetén a bérbeadó kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint a bérlője. A feketézéssel pedig milliós adóhatósági bírságot is kockáztat az ingatlanát kiadó tulajdonos.
