Megkímélt állapotú, nem dohányzó, garázsban tartott, folyamatosan szervizelt, keveset futott autó hölgy tulajdonostól eladó. Se szeri, se száma az ilyen hirdetéseknek az interneten. Nem csoda, hogy Áron is kapva kapott az alkalmon, s a kihagyhatatlannak tűnő lehetőségért képes volt Budapestről levonatozni Debrecenbe. Az első hét végéig nem is volt semmi baj, akkor azonban az M0-ás autópályán megadta magát a kocsi. Mint kiderült, a problémát motorhiba okozta, ami a szakértői vélemény szerint jóval az adásvétel előtt keletkezett. Hab a tortán, hogy a csikktartó tüzetesebb átvizsgálása után hamar észrevette Áron, hogy az autó előző tulajdonosa bizony dohányzott, s nem is ritkán. Arra azonban ugyancsak a motorhiba megállapítását követően döbbentették rá, hogy az autó eleje régebben egy karambol során teljesen összetört.
A Polgári Törvénykönyv alapján a vevő hibás teljesítés esetén kellékszavatossági jogával élve legalább a vásárlástól számított egy évig igényelheti a termék kijavítását vagy kicserélését. Ha ezek teljesítése nem lehetséges, utólagos árleszállítást kérhet, de akár elállhat a szerződéstől, és visszakövetelheti a teljes vételárat, vagy a hibát kijavíttathatja az eladó költségére. Amennyiben kereskedőtől vásároltunk használt autót, akkor a helyzet annyival kedvezőbb, hogy a vásárlást követő hat hónapon belüli hiba esetén az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a gépjármű az eladáskor még hibátlan volt. Viszont a pórul járt vevők jó esetben is csak általában hosszan tartó perben, jelentős ügyvédi munkadíjat fizetve próbálhatnak meg kártérítést kicsikarni, azért, mert átverték őket egy hibátlannak ígért használt autóval.
A jó hír, hogy január 1-jétől már nem kell feltétlenül a bíróságra menni az ilyen ügyekben. Az idei év elejétől hatályos jogszabály-módosítás ugyanis lehetővé tette, hogy a vitában álló felek mindkettejük számára teljesíthető egyezséget kössenek közjegyző előtt polgári ügyekben, például autó-adásvételnél. A közjegyző előtt kötött egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mintha azt bírósági ítéletben mondták volna ki. Amennyiben a közjegyző által jóváhagyott egyezséget valamelyik fél nem tartja be, vele szemben közvetlen végrehajtásnak is helye lehet. A közjegyző előtti egyezségi eljárás nagy előnye, hogy egyszerűbb és lényegesen gyorsabb, mintha a felek bírósághoz fordulnának.
A közjegyzők előtti idei első egyezségi eljárás éppen egy használt gépjármű adásvétele kapcsán indult két magánszemély között. A vevő rejtett hibát észlelt a vásárlás után, ami vélhetően már az eladáskor is jelen volt, és ezért kártérítést kért. Az eladóval abban állapodtak meg, hogy utólag csökkenti a vételárat, a vevő pedig cserébe lemond minden további, esetleges hibával kapcsolatos kártérítési igényéről. Mindezt megfogalmazták a közjegyző előtt kötött egyezségben.
|
A korábbi bírósági tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett eljárásokban végrehajtásra aránylag kisebb számban kerül sor, mintha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el. A közjegyző előtt kötött egyezség elejét veszi a későbbi jogvitáknak, ugyanis az ebben foglaltakat már nem lehet vitássá tenni, a felek ugyanazon jog iránt már később nem fordulhatnak keresettel a bírósághoz.
Nem lehet ugyanakkor közjegyző előtt egyezséget kötni – többek között – személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú, végrehajtási, munkaügyi perre tartozó, állami vagyonnal kapcsolatos vagy olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot kell alkalmazni.
Minthogy a közjegyzői irodák behálózzák az egész országot – nagyjából 20 kilométerenként található egy közjegyzői iroda – az egyezségi eljárás közjegyzői hatáskörbe utalása azt egyszerűen hozzáférhetővé teszi mindenki számára. A közjegyzők előtti eljárás ugyanakkor nemcsak egyszerűbb, hanem gyorsabb is lesz. Mindez nem csorbítja a bíróságok hatáskörét, továbbra is van lehetőség bíróság előtt is egyezséget kötni.
Nemcsak az autó adásvételt követően előforduló hibák miatt lehet szükség egyezségi eljárásra. Hanem például akkor is, ha az építési vállalkozó és az építtető között szavatossági vita merül fel. Az építtető dönthet úgy, hogy nem pereli be a vállalkozót, hanem egyezségi eljárás keretében rendezik a vitájukat: végrehajtható határozatban rögzítik, hogy a vállalkozónak milyen munkákat kell elvégeznie, vagy mekkora összeget kell fizetnie.
Az eljárás igénybevétele akkor is szóba jöhet, ha az örökösök és a hagyatéki hitelező – az, akinek az örökhagyó tartozott – vagy az örökösök egymást közt nem tudnak megállapodni a hagyatéki tárgyaláson. Amennyiben nem akarnak pereskedni, lehetőségük van a jogvitájukat a közjegyző előtti egyezségi eljárásban rendezni.
Előfordulhat, hogy egy üzleti partnerünk nem tudja vállalni azokat a feltételeket, amelyben korábban megállapodtunk, például csak rosszabb minőségű áruval tudja ellátni vállalkozásunkat. Ő készlethiányra panaszkodik, és arra, hogy likviditási problémák miatt nem tud teljesítni, viszont ez komoly károkat okoz a cégünknek. Csökkenhet például a termékünk minősége, így elveszíthetjük vevőink egy részét. Ahhoz azonban, hogy továbbra is piacon tudjunk maradni feltétlenül szükséges, hogy az évek óta stabil beszállító partnerünkkel ne mérgesedjen el végleg a viszony. Ebben az esetben egy kártérítési per helyett érdemes lehet közjegyzőhöz fordulni, és egyezségi eljárásban megegyezni az esetleges kártérítés vagy természetbeni kompenzáció részleteiről.
További tipikus példa magánszemélyek között, ha telekvásárlására kerül sor, és a szomszéd vitatja (akár évek múltán) a telekhatár pontos helyét. Ekkor, ha mindkét fél beleegyezik, meg lehet állapodni abban, hogy arrébb teszik a határt, az egyezséget pedig a közjegyző közokiratba foglalja.
|