Így járul hozzá a légszennyezés csökkenése a bőrrákos esetek növekedéséhez
Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát.
#másfélfok
Bhután, a Comore-szigetek, Gabon, Guyana, Madagaszkár, Niue, Panama és Suriname – meglepődne, ha tudná, mi a közös bennük
A világ egészét nézve az országok többsége még mindig túl keveset tesz a klímasemlegesség eléréséért.
Ingyen van, egészséges, mégse használjuk eleget
Egyes hazai háziorvosok már most is a mentális panaszok kiegészítő terépiájaként írja fel a természetjárást, pár éven belül pedig tömegesen receptre írhatják fel a természetben eltöltött időt.
Már azzal is tehetünk a méhekért, ha kevesebbet nyírjuk a füvet
A túl magas hőmérsékletek miatt is veszélyben van a hazai méztermelés.
Több mint duplájára nőhet a parlagfűre érzékenyek száma a klímaváltozás miatt
Az éghajlatváltozás az invazív fajok megjelenését is elősegíti, ami az allergia szempontjából szintén nem kedvező: ezek olyankor is bocsáthatnak ki pollent, amikor az őshonos fajok amúgy nem szoktak.
Romániát is beperelték a klímaváltozás miatt
Ha a felperesek javára döntene a bíróság, akkor elrendelhetik, hogy a kormány igenis tegyen többet a kibocsátás csökkentése érdekében.
A magyarok szerint jó dolog a környezet- és klímavédelem, főleg ha spórolni is tudnak vele
A magyarok leginkább a spórolással összefüggésbe hozható környezettudatos tevékenységekre térnek át idén.
Kiderült, melyik a legjobb növényitej-alternatíva a tehéntej helyett
A bizonytalanok és az egészségtudatosságra törekvők számára megfelelő alternatíva a zabital.
Fél évszázad legsúlyosabb aszálya lehet az idei
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Igen, jól érzi, régen tényleg nem voltak ennyire forró nyaraink
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk – ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Kiszámolták, mennyire fékezi a globális GDP-t, ha többet költünk a klímavédelemre
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Ha folytatódik a felmelegedés, nem az lesz a legnagyobb bajunk, hogy nem tudunk síelni
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
A világ nagyvárosainak csaknem egyharmada kimerítheti jelenlegi vízkészletét 2050-re
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás
Már a közeljövőben 30–40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma
A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.
Hőség és áradás: a jövőben az időjárási szélsőségek válhatnak az új normává
Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.
Teljesen eltűnhet a hó Magyarország egyes részein a század végére
Az emberi tevékenység hatása 2040 után jelentkezik erőteljesebben: még a klímamodellek optimista jövőképe szerint is csökkennek a hazai havazások a század végére.
A magyar gazdák azért nem használnak okos megoldásokat, mert bizalmatlanok a technológiával szemben
Bár a mezőgazdaság fokozottan kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, a gazdák csak egy része használ olyan okos megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az ágazat fenntartható működéséhez.
Nem tudnának nyertest hirdetni a szakértők az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek klímavitájában
Nagyjából ugyanazon az állásponton vannak azok a szakértők és környezetvédelmi szervezetek, akik az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek csütörtök esti klímavitájának értékelésére kértünk fel. Nyertest senki nem tudna hirdetni. És sok konkrét megoldási javaslatot hiányolnak egyelőre a jelöltek klímapolitikájából.
Felborítottuk a föld energiamérlegét, a melegedő óceánok levében párolódunk
Jó ötven éve több energiát nyel el a föld, mint amit ki tud sugározni magából. A többletenergia főként az óceánokat melegíti. Még évszázadokig párolódhatunk benne, ha nem állítjuk meg gyorsan a felmelegedést okozó gázok kibocsátását.