A magyarok tizede hónapról hónapra él egy kutatás szerint
A lakosság kétharmada nagyon tart a koronavírustól, hatoda viszont nem aggódik a következmények miatt.
A lakosság kétharmada nagyon tart a koronavírustól, hatoda viszont nem aggódik a következmények miatt.
A bankszámla díjkimutató, amelyet minden magyar számlatulajdonosnak meg kellett kapnia januárban, összesítve tartalmazza az összes bankszámlához kapcsolódó költséget. Ebből azonnal kiderül, hogy mennyit fizetünk azért, ha például állandóan automatából veszünk fel készpénzt, ha folyószámlahitelt görgetünk magunk előtt, de sokkoló lehet a tranzakciókról érkező SMS üzenetek összköltsége is. Sok olvasó panaszkodott arra, hogy nem találja a díjkimutatást, ezért az alábbiakban nem csak az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat gyűjtöttük össze, hanem megmutatjuk azt is, hogy az összesítés a bankok netbankjain belül hol található meg.
Miközben a lakosság kezében levő állampapír-állomány nő, addig nem csökken a készpénzben tarott megtakarításuk.
Még dohányoztak, naponta majdnem 10 ezer forintot költöttek cigarettára. Egy idő után felmerült bennük, hogy mást is vehetnének a pénzből.
A magyar bankok uniós szabály szerint immár nem számolnak fel magasabb díjat a külföldi euróutalásoknál, mint a hazai forintutalásoknál. A devizaváltás költségét viszont még mindig ki kell fizetni. Ráadásul a forint árfolyamának zuhanása miatt egyre több forintot kell elindítani ahhoz, hogy ugyanannyi euró érkezzen meg.
Sokat hallani arról, hogy drágák a magyar bankszámlák, költségesek a tranzakciók, miközben a hangyányi kamatok miatt a folyószámlán tartott pénz folyamatosan olvad. De mennyibe kerül most a bankolás? Milyen tételekből áll össze egy átlagos felhasználó számlaköltsége? Meglepő módon már most is van ingyenes bankszámla Magyarországon.
Nagyjából megduplázták a megtakarításukat azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik kilenc évvel ezelőtt nem léptek vissza az állami rendszerbe – írja az Azenpenzem.hu.
Hozamesőben is súlyos kihívások előtt állnak a privátbanki részlegek: nincs receptjük sem az idősödő ügyfelek utódainak becsalogatására, sem úgy általában a generációváltásra.
December végéig van lehetőségünk maximalizálni a nyugdíj-előtakarékossági formák után járó 20 százalékos állami támogatást. De több millió forintos pénzügyi előnyt jelenthet az is, ha a rendszeres megtakarításon felül egyszeri nagyobb összeget fizetünk be a számlára.
Bár ismét nőtt a számuk, még mindig csak a magyarok 44 százaléka rendelkezik valamiféle megtakarítással – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Az eredményeket bemutató sajtótájékoztató után Kovács Antallal, az OTP vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk arról, hogy miért nem akarnak félretenni a fiatalok, mennyit számít az optimista jövőkép, illetve, hogy mire elég, ha csak havi 2500 forintot tudunk megtakarítani.
Meglepő eredményeket hozott egy kutatás.
Már akkor több száz milliárd forint megtakarítás tűnt el, amikor még szinte mindenki a rendes fizetését kapta.
Még Orbán Viktornál is jobban állnak a magyar fiatalok egy új felmérés szerint.
Közel 12 százalékkal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2019-ben. Egyre több a készpénz az embereknél, de a lakáshitelek állománya is látványosan nő.
A magán-nyugdíj pénztári tagok majdnem megduplázták megtakarításukat.
A lakosságnak mindössze 8 százaléka képes rendszeres megtakarításokra a Publicus Intézet legújabb kutatása szerint.
Remegnek a jóléti állam alapjai: annak a Hollandiának a nyugdíjrendszerét nevezte az idén a legkiválóbbnak az ezzel foglalkozó Mercer, amely a negatív kamatok és az elöregedés miatt oly nagy bajba került, hogy figyelmeztetni kellett a nyugdíjasokat: lehet, hogy ezentúl kevesebbet kapnak. Korábban ilyesmi elképzelhetetlennek számított Hollandiában. Mi történt?
Hiába minden kormányzati és egyéb szándék, továbbra is a készpénzben hisz a magyar – derül ki az OTP Öngondoskodási Indexéből, amely immár 13. éve mérik fel a magyarok megtakarítási szokásait. Néhány területen látható javulás, ám az összkép továbbra is lehangoló.