December 15-én lépett életbe az az uniós rendelet, amelynek értelmében az eurózónán kívüli tagállamok (mint Magyarország) bankjai nem számíthatnak fel magasabb díjakat a határokon átnyúló euróutalások esetében, mint a belföldi, hazai devizában teljesített tranzakcióknál. A magyar bankok tartják magukat az EU-s rendelet szabályaihoz – legalábbis a hvg.hu-nak a legnagyobb pénzintézetek által megküldött tájékoztatása szerint.

Az indított, automatizáltan feldolgozható SEPA átutalások díja megegyezik a belföldi forint zsíróátutalások díjával, a SEPA mint földrajzi övezet országaiból bármilyen csatornán érkező euróátutalások jóváírása pedig ingyenes – állítja az OTP. (A SEPA az Egységes Euró Fizetési Övezet angol megfelelőjének rövidítése – a SEPA része az Európai Gazdasági Térség országai, vagyis az EU, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia, illetve Svájc, Andorra, Monaco, San Marino, a Vatikán).

A Raiffeisen szerint náluk is megegyeznek a belföldi és a SEPA-tranzakciók díjai.

Immár a K&H-nál sincsenek különbségek a díjak közt. December 15-i hatállyal a K&H Bank is érvényesítette a külföld díjakra vonatkozó módosításait annak érdekében, hogy harmonizálja és egységesítse azokat a belföldi díjakkal – közölte a pénzintézet. A bank a külföldön történt készpénzfelvétel tranzakciók vonatkozásában kedvezményes díjat vezetett be az EGT-tagállamokban történő euró-készpénzfelvételi tranzakciókra, valamint az EGT-n belüli díjait is módosította a belföldi átutalások díjszabásának megfelelően.

Az árfolyamon nagyon sokat lehet bukni

A belföldi és a külföldi díjak egyezése azonban sajnos nem jelenti, hogy a tranzakciók során ne adódhatnának egyéb eltérések. Az egyik ilyen – ahogy arra a K&H felhívja a figyelmet – az árfolyamváltozások jelentette különbségek. Ha valaki mondjuk magyarországi forintszámláról utal berlini eurószámlára, akkor nem mindegy, hogy hány eurót ér egy forint. Amennyiben a forint árfolyama romlik, előfordulhat, hogy az ügyfél kedden ugyanannyi forintot utal el, mint hétfőn, mégis kevesebb euró érkezik meg a címzetthez.

Márpedig a forint árfolyama egyre csak romlik, és az előrejelzések szerint ez a tendencia nem is fog egyhamar megállni. A jegybank megfékezhetné az árfolyam zuhanását egy kamatemeléssel, de a Monetáris Tanács erre továbbra sem mutat semmi hajlandóságot, rendre azt hangsúlyozzák, hogy az MNB-nek inflációs célja van (3 százalék, aminek középtávú tartásához a kamatszintek megfelelőek), árfolyamcélja viszont nincsen.

Vagyis bár nem változnak (és azonosak a belföldiekkel) a tranzakciós díjak, hiába utal például valaki havi rendszerességgel ugyanannyi forintot az eurózónába erasmusos gyermekének, a gyerek jó eséllyel hónapról hónapra kevesebb eurót fog kapni. Jelen állás szerint az euró árfolyama a 340 forintot ostromolja, az elemzői vélemények szerint 2020-ban már berendezkedhetünk a 340 fölötti szintre, de az sem kizárt, hogy meglesz a 350-es határ. 2019 decemberében még a 330-as sáv alján mozgott a forint, de tavaly volt 310 körüli szint is. Már egy kisebb összegű utalásnál jelentős különbséget okozhat, ha minden egyes elküldött euró fejében 5-10-15 forinttal többet kell indítani: 100 euró esetében ugyebár már 500-1000-1500 forintnyit, minden egyes utalásnál.

A helyzet persze megfordítva is igaz, az eurózónából rendszeresen hazautaló magyarok azonos összegű eurója egyre több forintként érkezik meg. A vonatkozó statisztikák és tanulmányok szerint nem aprópénzről van szó, hanem évi sok tízmilliárd forintról.

A devizaváltás költségét is ki kell fizetni

A belföldi és a külföldi tranzakciók közti másik eltérést szintén az induló és érkező devizanemek különbözősége okozza. A pénzt ugyanis át kell váltani egyik devizából a másikba, amiért a bankok jellemzően külön konverziós díjat számítanak fel – utal erre válaszában a Raiffeisen és az OTP is. Utóbbi szerint átváltási díjaikon nem változtattak mostanában.

Az itt szereplő három nagybank közül egyébként az OTP a forintszámla terhére indított, vagy annak javára fogadott deviza átutalások esetén nem számít fel konverziós díjat, míg azon ritka esetekben, amikor az elszámolás az átutalásétól eltérő pénznemben vezetett devizaszámlával szemben történik, az OTP lakossági ügyfelek esetében középárfolyamon hajtja végre konverziót és 2 százalékos jutalékot számít fel, egyéb esetekben pedig jutalék felszámítása nélkül, deviza vételi és deviza eladási árfolyam alkalmazásával hajtja végre az átváltást. A Raiffeisen 0,21 százalékos váltási díjjal dolgozik, a díj maximuma 135,61 euró. A K&H díjszabása valamivel bonyolultabb, netbankból indított utalásoknál 0,57 százalékos, fiókból indított utalásoknál 0,77 százalékot számítanak fel, plusz minimális alapdíjat (0,21 és 1,57 eurót). A díj maximuma előbbi esetben 13,93 euró, utóbbi esetben 32,32 euró.

Ezen felül a bankok sürgősségi pluszdíjat is felszámolhatnak.

A fenti különbségekből jól látszik, hogy aki rendszeresen utal eurót, annak érdemes alaposan megfontolnia, melyik pénzintézetnél vezeti a számláját.