Szeptembertől elérhető a 3 százalékos lakáshitel, nagyon sokan kevés önerővel vágnának neki a lakásszerzésnek. Mi mindent lehet tudni az eddigi érdeklődőkről?
Vármegyének azt hívják, ahol sokkal kevesebbet keresnek, mint Budapesten – hangozhat az új definíció.
A korábbinál sokkal kevesebb pénzből dolgozhatnak a megyei önkormányzatok, az állam pedig szinte minden fontos feladatot elvett tőlük.
Még a gazdagabb vidéki megyék fizetései sincsenek a budapesti bérek közelében sem.
Annyira rohamtempóban írták meg a 2023-as költségvetést, hogy belegabalyodtak a saját jogalkotási tempójukba, még gyorsan a büdzsé hatályba lépése előtt ki kellene cserélni a megyei szót vármegyeire a kormányhivatalok juttatásait rendező sorokon.
Az elmúlt 150 évben háromszor rajzolták át jelentősen Magyarország közigazgatási térképét. Most tervezik a következőt. HVG-Ténytár.
Bő tíz éve még ellene volt a KDNP-s Harrach Péter, hogy megye helyett a vármegye szó kerüljön be az Alkotmányba, de mostanra megváltoztatta a véleményét, azt is elárulta, miért.
Az ÁSZ most kiadott jelentése szerint 2018–2019-ben még minden rendben volt az önkormányzatok költségvetésével. Bár sok pénz elment a 2019-es választásra időzített beruházásokra, ezekre elég fedezetet biztosítottak azok a bevételek, amelyek közül azóta a válság és a kormány elvonásai miatt sok kiesett. Ez pedig növelheti az eladósodás kockázatát.
14 megyében az országos átlag alatti volt a nettó kereset 2019-ben a GKI szerint.
Ugyan a fővárosban van a legtöbb beteg, de lakosságarányosan nézve már az látszik, hogy Zala megyében rosszabb a járványügyi helyzet.
Június 4-étől Csongrád-Csanád lesz a megye neve. A megyében élőknek nincs teendőjük a névváltoztatás miatt.
A kormányzati tájékoztató oldalra felkerültek az adatok megyei bontásban.
Azt tudjuk, hogy a fizetések között nagyok a megyénkénti különbségek, a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból az is kiderül, hogy mennyire.
Szabolcsban a 150 ezret sem éri el az átlagfizetés, Budapesten 270 ezer forint fölött van.
Hat megye gazdasági pozíciója változott meg „durván” a rendszerváltás óta Magyarországon: négy térség helyzete jelentősen javult a többihez képest, kettő, Baranya és Békés viszont szinte zuhanórepülésbe kezdett az első szabad választásokat követően. HVG-Ténytár.
1200 milliárd forintnyi forrás felhasználását és elosztását bízza a megyei jogú városokra vagy megyékre az állam.
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
Két évtizeddel a rendszerváltás után Csongrád számít gazdasági értelemben relatíve a legerősebb térségnek Kelet-Magyarországon: az egy főre jutó 1,9 millió forintos ottani GPD két nyugat-magyarországi megye (Baranya, Somogy) hasonló mutatóját is felülmúlja – derül ki a legutolsó (2010-es) Területi statisztikai évkönyvből.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik.
